Mire nem jó a reklámszünet?
Bizony a műsorvezetés sem egyszerű szakma, tévedni pedig - lássuk be! - emberi dolog. Erről anekdotázott egy kedveset Havas Henrik a Facebookon.
Többek közt egy olyan esetet is felelevenített, amikor még a Reggeli Krónikát vezette a Kossuth Rádióban - 1995-ben - és egy szerencsés véletlennek köszönhetően megtudta, hogy Kuncze Gábor belügyminiszter is éppen a rádió épületében van. Meg is hívta azonnal egy pár perces élő beszélgetésre - és ekkor jött a baj.
"A technikus az ujjaival jelezte, hogy már csak húsz másodperc van a reklám végéig. Vártam, hogy kigyulladjon a piros lámpa... és nem jutott eszembe a belügyminiszter neve! Ránéztem, és megkérdeztem, ne haragudj, hogy hívnak téged? Kuncze rémülten körülnézett, hogy tényleg a rádióban van-e, vagy az elmegyógyintézetben, aztán azt suttogta, hogy én Kuncze Gábor vagyok! Ahogy befejezte, már ki is gyulladt a piros lámpa, és én mondtam, hogy sikerült az épületben csellengő belügyminisztert mikrofonvégre kapni, úgyhogy most ő lesz a Reggeli Krónika vendége néhány percig" - idézte fel a történteket.
Egy másik alkalommal - ekkor már a tévénél volt - pedig a téma ment ki a fejéből, azonban kellő rutinnal sikerült kikerülnie, hogy ne csak néma csendben üljenek egymással szemben a beszélgetőpartnerével.
"Egyszer a Naptévé sminkasztalánál jól elbeszélgettem Solt Ottiliával, aztán amikor a híradó véget ért és Aigner Szilárd az időjárásról beszélt, mi besétáltunk a stúdióba, és amikor leültünk, elfelejtettem, hogy mi a téma. Kedves Ottilia – fordultam a vendéghez – nem emlékszik, hogy miért hívtuk be? Azt mondta, hogy ő nem emlékszik. Mindegy – mondtam, beszélgessünk a szegénységről úgy, ahogy szoktunk."
