<p>Kelemen Anna, az ATV műsorvezetője nem akarta, hogy összekeverjék a botrányhős szőkeséggel, ezért Nemes Annára változtatta nevét – <a href="http://www.borsonline.hu/celeb/kelemen-anna-miatt-dobta-el-a-nevet-az-atv-hiradosa/133889" target="_blank">írtuk a héten</a>. Az egybeesés kínos mivoltán túl sok minden más is sarkallt hírességeket a névváltoztatásra.</p>
A római pápák – kevesektől eltekintve – már a Krisztus utáni 6–7. századtól nem születési, hanem választott nevükkel lettek a katolikus egyház vezetői. Ezzel szimbolikusan utaltak egy korábbi pápa nevére, akinek szellemiségét követni kívánták. A jelenleg Szent Péter trónján ülő Ferenc pápa Jorge Mario Bergoglio néven született Argentínában. Elődje, a német XVI. Benedek a Joseph Alosius Ratzinger, az ő elődje, a lengyel II. János Pál pedig a Karol Wojtyla polgári nevet viselte.
A hidegvérű kegyetlenség szimbólumává vált 2011-ben Anders Behring Breivik neve, aki egyedül, egyetlen nap alatt 77 embert mészárolt le Norvégiában. Előbb Oslóban robbantott bombát, majd Utoya szigetén válogatás nélkül lőtte agyon nyári táborozó tinédzserek tucatjait. Breivik az enyhe norvég törvények miatt csak huszonegy évet kapott, amivel a világ egyik leggyűlöltebb emberévé vált, ráadásul többször panaszkodott börtönkörülményeire, amelyek a magyar fegyházakéhoz képest felérnek egy szállodáéval.
Nem csoda, hogy a héten kiderült: miután a legfelsőbb bíróság elutasította meghallgatási kérelmét, nevet változtatott. Új neve: Fjotolf Hansen. A Fjotolf a legritkább keresztnév, a Hansen viszont a leggyakoribb vezetéknév Norvégiában.
Gyűlölte becenevét, de amikor ráragadt, már csak azt használta a világ leghíresebb futballistája, Pelé, aki Edson Arantes do Nascimento néven született Brazíliában. Hároméves volt, amikor édesapja, aki szintén tehetséges focista volt, 1943-ban jó barátságba került csapata kapusával, Bilével.
Az övé szintén becenév volt, mert a brazil nevek jellemzően hosszúak, amikkel nehéz karriert csinálni. A kis Edson viszont nem tudta rendesen kimondani a szót, Pilének ejtette. „Ezután a srácok az utcán csak így hívtak, meg akartam őket verni miatta, de nem tehettem semmit” – nyilatkozta később a focilegenda.
A hajdani Szovjetunió „alapító atyái” szinte kivétel nélkül valamilyen álnévvel éltek, majd azzal váltak híressé-hírhedtté. Ennek oka, hogy az orosz monarchia 1917-es megdöntése előtt a forradalmárok csak így írhattak cikkeket, sőt belső szervezeti utasításokat is, és csak hamis személyi okmányokkal menekülhettek meg a cári titkosrendőrség elől.
A bolsevik forradalom atyja is Vlagyimir Iljics Uljanovként született, de 31 éves korától már a Lenin nevet használta írásaiban. Történészek szerint a Léna folyóra utalt ezzel, hiszen sok évet töltött száműzetésben Szibériában. Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, a grúz forradalmár és bankrabló hosszú ideig viselte a Koba, vagyis Fékezhetetlen nevet, amit később Sztálinra, azaz Acélemberre változtatott. Lev Davidovics Bronstein viszont pusztán azért lett Trockij, mivel hamis útlevelét egyszer volt börtönőre nevére állította ki.
Általában három fő ok valamelyike mozgatta a hazai és külföldi művészeket, írókat a 19–20. században, ha új nevet választottak maguknak. Egyrészt kisebbségi származásukat akarták elrejteni a többségi társadalom elől. Másrészt nevük furcsa, nehezen kiejthető és megjegyezhető volta vagy éppen túlzott gyakorisága miatt választottak egyszerűbb, de mégis egyedi, különleges nevet. A harmadik ok pedig az volt, hogy ugyanazzal a névvel a szülő vagy egy rokon már ismertté vált. Íme, egy válogatás:
Frederic Austerlitz Fred Astaire
Iszur Danielovics Jemszkij Kirk Douglas
Allen Stewart Konigsberg Woody Allen
Reginald Kenneth Dwight Elton John
Weisz Erik Harry Houdini
Csen Kong-Szang Jackie Chan
Reindl Lujza Blaha Lujza
Grosschmid Sándor Márai Sándor
Zsugovits László Csákányi László
Hoffmann Géza Hofi Géza
Rameshofer Ferenc Zenthe Ferenc
Frenreisz István Bujtor István
Sinkovits László Sinkó László
Kupsa János Koós János