Celeb

Négyszázszor vallott szerelmet feleségének Rudolf Péter

P. J.

Létrehozva: 2017.06.03.

Bár tizenhét éve tart a sikerszéria, máig szemtelenségnek érzik, hogy Nagy-Kálózy Eszterrel ketten játszanak el minden szerepet Rómeó és Júlia híres szerelmi történetében. Rudolf Péter egész jól alakítja még az erkélyt is.

Forrás: mti

Az És Rómeó és Júlia több mint egy sokadik feldolgozása a tinédzserek történetének. A jubileum alkalmából Rudolf Péterrel beszélgettünk.

– Ez a darab mindenképpen egy kuriózum. Sokan a szakmában összesúgtak a hátunk mögött, hogy bizonyára megbolondultunk, amikor ebbe belefogtunk. Alapvetően Vámos Miklós ötlete volt az, hogy két ember fogjon neki ennek a történetnek. Eredetileg azt tervezte, hogy csak a két főszereplő jeleneteit visszük színre, de a feleségemmel elkezdtük ezt a szemtelen játékot tovább turbósítani. Olyan jeleneteket is elkezdtünk kipróbálni mindenféle színházi trükkökkel, játékokkal, hogy végül több embert is meg tudtunk személyesíteni a színpadon – mesélt előadássá formálódó ötleteikről, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, aki 57 évesen egyszerre játssza a tinédzser Rómeót és az idős Capulet szülőket is.

– Nagyon féltünk a premieren, és utána ötven felett is ijedten fogunk neki az évadnak. Az ember fél, hogy nevetségessé válik, de ennél a játékrendszernél senki nem kéri számon rajtam, hogy hogyan lehetek ennyi idősen Rómeó, hiszen vagyok dajka, Capulet szülő, de még erkély is. Szerencsére hamar összeáll az emberekben ez a játékrend, és velünk tartanak. Nem volt még olyan, hogy valaki hisztérikusan kirohant volna a teremből… Ennek ellenére a legmegrendítőbb élményeink és visszajelzéseink is ennek köszönhetőek. Többek között játszottunk Törökországban, Litvániában és Londonban is. Nagyon fontos pillére ez az életünknek – mondja, és kiderül, praktikus okokból is jó dolog, hogy együtt játszanak.

– Természetesen egyszerűbb, hogy Eszterrel játsszuk ezt a darabot, és praktikus is, hiszen bármikor össze tudjuk mondani a szöveget, pluszenergiákat is tudunk beletenni különösebb egyeztetés nélkül. Ugyanakkor nagyon összetett ez az egész. Hosszas levezetést tudnék adni arról, hogy mennyire számít az, hogy a feleségemmel játszom, és mennyire nem számít. Ott van például az a tény, hogy nem ugyanabban a színházban játszottunk, és ugye ott voltak a gyerekek is, így nagyon kevés időnk volt egymásra. Annyira sűrű volt az életünk, hogy csak akkor voltunk kettesben amikor lementünk vidékre előadni ezt a darabot. Mindenképp egy önmagán túlmutató helyzet, hogy négyszáz előadást le tudsz játszani valakivel 17 éven keresztül, aki különben is hozzád tartozik. Ez mindenképp egy plusz – teszi hozzá, és bevallja, nem csoda, hogy a gyermekeik is a színészet felé vették az irányt.

Flóra Montrealban végzett színészként, Olivér eredetileg zenésznek készült, de most rendezőszakon másodéves, Szonja is másodéves, ő színész szakos.

– A gyerekek ebben nőttek fel, és be is szippantotta mindhármójukat a szakma. Ennek persze örülök, ugyanakkor nagyon féltem is őket. Abban, ahogy mi elkezdtük ezt a pályát a 80-as években, és ami most vár rájuk, óriási a különbség. Manapság nem biztos, hogy ha valaki színésznek tanul, akkor abban a szakmában helyezkedik el. A kiszolgáltatottság manapság sokkal nagyobb, mint amikor mi elkezdtük. Tehát ilyen értelemben féltem őket, de egyáltalán nem vagyok elkeseredve. Nincs más célom, mint hogy boldogok legyenek. 

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek