Az 1970–1971-ben forgatott A fekete város című sorozat plakátját, melyen egy sötét alak, egy hóhér alakja látható, akinek a fejében feltűnnek az alkotás szereplői, 2015-ben árverezték el. A nézők moziban kétszer kilencven percben, míg a televízió előtt hétszer hatvan percben láthatták a Mikszáth Kálmán regénye alapján készült alkotást. Az alaposságáról ismert Zsurzs Éva rendező ezúttal is biztosra ment, elképesztő szereplőgárdára bízta Szepes vármegye és Lőcse lakosainak történetét, elég csak Gobbi Hildát, Kiss Manyit, Almási Évát, Bessenyei Ferencet, Zenthe Ferencet, Körmendi Jánost vagy Pécsi Sándor nevét említenünk. A hatalmi harcok közepette szerelembe eső Rozálit és Fabriciust pedig Venczel Vera és Nagy Gábor keltette életre.
– Hosszú hónapokig és rengeteg helyszínen forgattuk a filmet. Dolgoztunk Lőcsén, a Szepességben, Besztercebányán, Pozsonyban – idézi fel a múltat Venczel Vera. – Örömteli munka volt, ajándékként éltem meg a feladatot, aminek a kedvéért még korabeli táncot is tanultam. Nem lehetett nem jól érezni magam a forgatáson, hisz a nagy öregek olyan természetességgel játszottak, hogy már figyelni is öröm volt őket.
A színésznőt boldogsággal tölti el, ha a televízió csatornái között szörfözgetve véletlenül rábukkan egykori filmjeire, így A fekete városra is.
– Tudatosan nem keresem a filmjeimet, de ha ráakadok egyre, akkor nagyon szívesen megnézem. Egy percre sem bántam meg, hogy a színi pályát választottam, és remélem, még sokáig bírom energiával a munkát – mondta a Vígszínház színésznője, akit a már meglévő feladatain túl egy meglepő szerepben is láthatunk majd ősztől a színpadon. A Hamletben a második sírásót játssza.
A fekete város sikere borítékolható volt, az egész stáb szívét-lelkét beleadta a közös munkába, és még az sem zavarta a színészeket, hogy legtöbbjüknek folyamatosan ingázniuk kellett anyaszínházuk és a forgatási helyszínek között. A Magyar Televíziónak abban az időben volt néhány Polski Fiatja, amely akár százhússzal is képes volt száguldani. Ezeket hadrendbe állították, a sofőr az esti színházi előadás után várta a színészeket, a szlovákiai Lőcséig erősen nyomta a gázpedált, majd másnap délután visszahozta Budapestre a színészeket, hogy aztán éjszaka újból útnak induljon velük a forgatási helyszínekre.
A történet
Szepes vármegye ispánja, Görgey Pál és Lőcse város bírája régóta harcban áll egymással. Egy újévi vadászaton aztán összetalálkoznak, miközben ugyanazt a vadat hajtják. Egy puskalövés véletlenül a lőcsei bírót találja el, akit az alispán földjére visznek.
A város vezetői bosszút esküsznek, gyászruhát öltenek és mindenáron bíróság elé akarják állítani Görgeyt. Közben Görgey lánya, Rozáli szerelemre lobban a jövőbeni lőcsei szenátorral, Fabriciusszal, aki életcéljának tekinti Görgey kivégzését. Közben zajlik a magyar–osztrák viszály, kitör a Rákóczi szabadságharc, miközben nemcsak ármányok, hanem járványok is megtizedelik a szereplőket.
