<p>Az énekes Judy óriási állatbarát. Kutya, macska, vagy éppen nyuszi, nála édesmindegy, a lényeg, hogy jól érezzék magukat. </p>
– Úgy nőttem fel, hogy a szüleimnek és a nagymamámnak is volt mindig valamilyen állata – mesélte Judy a Borsnak. – Gyerekként volt kacagógerlém, ugróegerem, táncolóegerem, aztán lógó- és állófülű nyulam, és persze voltak kutyák és macskák is.
Ha Judyn múlik, tényleg egy állat sem marad az út szélén. Ha kutyát kell menteni, rá lehet számítani. Ha megkeresik, a Facebook-oldalán mindig megosztja a gazdát kereső kutyákat.
– Éppen pár hete történt, hogy amikor hajnalban jöttem hazafelé, megláttam az utcánkban egy szabadon kóborló kutyát. Megálltam a kocsimmal, és becsalogattam hozzánk. Elvittem a kutyakozmetikusomhoz, aki a leolvasóval megtalálta a tulajdonos telefonszámát. Felhívtam, és kiderült, hogy a velem szemközti házba nemrég költözött új lakóktól szökött ki a kapun hajnalban, amikor a gazdája dolgozni ment. Én a talált kutyáknak rögtön enni, inni adok, amiért nagyon hálásak.
– A kicsapott kóbor kutyák nagyon félénkek, de ezen látszott, hogy nem ilyen, mert azonnal közel engedte magához a gyerekemet, és a macskámmal is annyira barátságos volt, hogy egy tálból ettek – emlékezett Judy, akinek Pami nevű kutyája is gyakran kiszökik, amíg kiáll az autójával, de a csip és a nyakörvén levő biléta segítségével eddig mindig visszahozták. Óriási szerencséjére eddig még soha nem ütötték el. Macskája most csak egy van, a Miska, de az ő története meseszerű.
– Tíz éve történt, hogy láttam egy kislányt az út mellett sírni. Elütötték a kutyáját, és a gázoló továbbhajtott. A kicsi nagyon el volt keseredve, hogy meghal a kutyája, de én gyorsan betettem őket az autómba, és mentünk az állatorvoshoz. Miközben a műtét zajlott, bejött egy hölgy, hogy nagyon sír a cicám. Mondtam, hogy nem lehet, mert anélkül jöttem, de azért kimentem megnézni. Egy állathordozóban volt egy pici macska, és mellette mindenféle csomagok. Valószínű, hogy a gazdái mindent megvettek neki, de kiderülhetett, hogy a gyerekük szőrallergiás, ezért a cicát letették az állatorvos ajtaja elé, minden neki megvásárolt tárggyal. Ezt én emberségesnek tartom, mert az állatorvosról mindenki tudja, hogy befogadó, és segít gazdát találni. Onnan nem kerül menhelyre állat. Így került velünk egy fedél alá a cicám, aki ráadásul nagyon jó egerésző is, úgyhogy a közeljövőben még terráriumos ugróegerem sem lesz –nevetett Judy.
