<p>Mindent elért, a lelke mélyén mégis rettegett attól, hogy nem szeretik. Valójában egy félénk kisfiú volt, akinek a halott édesapja emléke adott támaszt. </p>
Nem túl fiatalon, 24 éves korában kezdett el énekelni, és bár először fizetnie kellett (alkalmanként száz forintot) az énekórákért, a tanítója felismerte benne a tehetséget, ezért elintézte, hogy bekerüljön az OSZK Stúdióba, ahol – ahogy ő fogalmazott – gombokért tanult tovább, vagyis megúszta kevés tandíjjal. Az énektanulmányait később a Magyar Rádió Ének Stúdiójában folytatta, az első fellépései a Moszkva kertben, a Marika presszóban és a Béke Kupolában voltak, esténként 6–800 ember hallgatta őt akkor. Aradszky sikereitől egyre hangosabb lett a város, ennek köszönheti, hogy behívták a Rádió Tessék választani című nyilvános tánczenei műsorába, ami meghozta az igazi áttörést.
1963-ban megnyerte a versenyt Még ide-oda húz a szív című dalával, majd három évvel később előadja az Isten véled, édes Piroskám című megaslágert, ami elképesztő néperűségnek örvend, a korongból azóta több mint háromszázezer példányt adtak el, ez a lemez volt Magyarországon az első aranylemez. Az első fellépésére így emlékszik az Örök élet színpadán című önéletrajzi könyvében:
„Az első fellépéseim között volt egy olyan Harkány fürdői előadás, sose felejtem el, még pecsét sem volt rajta az ORI működési engedélyemen, amit elsőre megkaptam, pedig az nem volt szokás akkoriban, és a Futár Bandi, aki már akkor hatalmas reklámszakember volt, odajön hozzám, közvetlenül a vizsgám után... pontosítok, már a büfében az első pohár sör fogyasztása közben... Mit csinálsz ma? – hadarta el nekem.
Következik:
Szerda: Évtizedeken át kitartott felesége mellett
Csütörtök: Koós elkérte a kottáját, így kezdődött a barátságuk
Péntek: Utolsó évei, telt házzal
– Megyek vissza dolgozni a töltőtolljavítóba.
– Nem mész te sehova, Harkányba mész, fellépni!
– De még nincs meg a működési engedélyem.
– Megkaptad!
Madarat lehetett volna velem fogatni akkor.”
