Celeb

Tudta, hogy volt idő, amikor Endrei Juditot nem mutathatta a kamera?

Bors

Létrehozva: 2017.10.08.

1960. óta 19.30-kor csendül fel a Magyar Televí­zió Híradójának főcímzenéje, hogy az adott nap eseményeiről tájékoztassa a nézőket. 1957. július 2-án Képes Híradó címmel sugározták először a Híradót, majd egy rövid ideig, megmagyarázhatatlan módon, Keddtől keddig-re keresztelték át, végül 1958. áprilisában TV Híradó lett a neve. Ebben az évben készült el az első igazi főcímzenéje és a TV Híradó felirat is. Kezdetben fekete-fehérben, majd 1979-től már színesben volt látható. Ha felidézik emlékeikben az egykori híradókat, akkor bizonyosan maguk előtt látják Takács Marika, Tamási Eszter vagy épp Kovács P. József arcát, talán még a hangjuk is a fülükbe cseng. Endrei Judit éveket töltött a Híradó stúdiójában, az ő se­gítségé­vel utazunk vissza az időben.

Kötögetéssel ütötte el az időt

Endrei Judittal a klasszikus bemondói munkakörről is beszélgettünk. Elmesélte, hogy délután indult a bemondók munkaideje és egészen addig tartott, amíg az aznapi adás véget nem ért a televízióban. Ha bármilyen technikai hiba lépett fel a vetített műsorban, a bemondó azonnal képernyőre került és szóval tartotta a nézőket.

– Kezdetben azt hittem, lesz időm a műsorok alatt tanulni, de rájöttem, ez nem fog menni. Én a nézőkkel együtt néztem az adásokat, hogy ugyanazt érezzem, amit ők. Közben kötögettem – mondta Endrei.

– Nehezen tanultam meg a híradózást. Mindvégig izgultam amikor híreket kellett olvasni. A szamárlétra egyik foka volt, megtiszteltetésként éltem meg, hogy hívtak – mondta Endrei Judit, majd érdekes kulisszatitkokat árult el. – Mi, hír­olvasók és nem hírszer­kesztők voltunk. Hat óra magasságában kellett bemennünk a szerkesztőségbe, ak­kor megkaptuk az aznapi hírek szövegeit, amiket az adásban felolvastunk. A Híradó há­romszor je­lentkezett, a fő kiadás 19.30-kor volt, egy fér­fi és egy nő felváltva olvasta a híreket, de a kamera csak a férfit mutathatta, ne­künk, nőknek, csak a hangunk volt hallható. En­nek nem tu­dom az okát, de mindannyian elfogadtuk, hogy ez a rendszer.

A Híradó két későbbi kiadásában már engedékenyebbek voltak a rendezők, ott már a hölgyek is láthatóak voltak, talán mert ezek némelyikénél már egyedül ültek a stúdióban. Apropó! Egyedül. A főadásban egyébként belpolitikai, külpolitikai, sportmunkatárs, valamint a férfi és női hírolvasó együttesen kö­szöntötte a nézőket. Endrei Judit azt is el­mondta, csupán stilisztikailag finomíthatták az eléjük tett szövegeket, a sminkjüket maguk készítették és a saját ru­háik­ban ve­zették a mű­sort. Endrei szép em­lékként őrzi a híradózás éveit, manapság azonban alig néz televíziót.

Aktív nyugdíjas lett

Endrei 1976–1998 között volt a Magyar Televízió munkatársa, majd rövid kitérő után visszavonult a televíziózástól. Szentendrén él, jelenleg könyveket ír és Korhatártalanul egyesületét és ugyanezen címmel megjelent könyvét népszerűsíti, hogy lehet idősebb korban is aktív, minőségi életet élni.

– Ha éppen otthon vagyok, akkor egy induló műsor első ré­szét megnézem, hogy tudjam, miről van szó, de inkább európai filmeket nézek a tévében és megengedem magamnak azt a luxust is, hogy reggelente tévézés he­lyett inkább csak olvassak az ágyban – árulta el Endrei, aki a mai híradókat nem kívánta minősíteni.

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek