Megfordult a fejében, hogy nem éli túl az esést. Szerencsére életben maradt, de a kórházat nem úszta meg.
Először a közösségi oldalán mesélte el a barátainak Kandász Andrea: egy jó hajnali úszás után még nem gondolta, hogy este mennyire hálás lesz azért, hogy él. Ugyanis amikor hazaért, és a vizes fürdőruhával szaladt le a mosókonyhába, hatalmasat esett.
– Elkezdtem lefelé repülni, hatalmasat estem, a lépcső élein 12 lépcsőfokot zuhantam. Ha a fejemet ütöm az élébe, szétreped – meséli Andi. – Reggel felkelsz, teszed a dolgod, és aztán jön egy pillanat, és vége. Nem kell ehhez rák! A balesetre sosem gondolunk, attól nem félünk. Erre nem készülünk fel, és egyszer csak ott a baj. Egyből néztem a karom, nem tört el. Aztán a fejem, nem tört be. Élek! Aztán jött ez a szörnyű fájdalom, a farokcsontom ütöttem meg. A popsim nagyon fájt, megdagadt. Most már lila is, mire a férjem azt mondta, sebaj, legalább van a házasságunkban egy kis változás – neveti el magát. – Zuhanáskor megfeszítettem minden izmot, szerintem az megvédte a csigolyákat, amikor földet értem. Ezért is jó, hogy sportolok.
Andit a lánya azonnal bevitte az Uzsoki Kórház baleseti osztályára, ahol az esős idő, a csúszós járdák miatt már sok sérült várakozott.
– Az orvos azt mondta, nem tört el a farkcsontom, csak erősen zúzódott. Adott fájdalomcsillapítót, de azt nem szedtem be, bírom. Azt mondták, ha rosszabbodik, akkor csinálnak MRI-t. De már jobban vagyok. Szerintem nem kell visszamennem. Szuper volt az ellátás. Ülni nem tudok, de hason feküdni igen. Ez jelzés volt, hogy ne kapkodjak. Az egyik munkába belekapok, a másikat folytatom, a harmadikat gondolom. Máshol jár az agyam, nem arra koncentrálok, amit csinálok. És persze holnap már forgatnom kell. Emlékeznek a Szülőszobára? A legidősebb gyerekünk, már tizennégy éves! Most arról forgatunk, hogy mi történt az elmúlt tizenöt évben. És hétfőn már újra úszom!
