Túlzás nélkül, mindenki szereti a Jászai-díjas érdemes művészt, akit kollégái és a közönség köszöntött születésnapján szeretett színházában. Abban a teátrumban, a Madáchban, aminek azóta tagja, hogy 1972-ben végzett a főiskolán.
– Boldog vagyok – mondta Ilona meghatottan, miközben már a délutáni, Az operaház fantomja előadásra készült. – Negyvenöt éve itt vagyok ebben a színházban, a Madáchban, ahol ma is két előadásom lesz. Sok imádott kollégám nem érhette meg, de itt vagyok, színpadon vagyok. Szeretnek, ez kiderült a születésnapi köszöntésem minden pillanatában. Ezt extrém különleges dolognak tartom.
Senki nem mondaná meg a színésznőről, hogy már hetvenéves. Ma is ugyanolyan gyönyörű, fiatalos, elegáns, mint amikor a pályáját kezdte. Vajon mi lehet a titka?
– Örülök, ha ilyennek tartanak, de ez túlzás – mosolyodik el.
– Arra, hogy mi a titok, nem tudok válaszolni. Megpróbálok rengeteg szeretetet adni, ezért kapok is. Mind visszakapom. Higgyék el, érdemes adni. A másik, hogy nagyon sokat dolgozom, nem tétlenül telnek a napjaim, hanem munkával. Az aktivitás ad az életnek egyfajta folytonosságot. Nem érzed, hány éves vagy, hanem olyan, mint mindig, mint húsz, harminc, negyven éve. Ugyanígy jöttem be a színházba, játszottam, rendeztem. A szerepeim, az előadásaim sokat jelentettek – mondta, majd elköszönt, mert már készülnie kellett a fellépésre, ami után kollégái és a közönség köszöntötték.
Bencze Ilona Nagykanizsán született ötgyermekes munkáscsaládban, apja vasúti pályaőr volt. Nem készült színésznek, gimnáziumi éveinek végén a jogi pálya vonzotta, de jeles érettségije ellenére nem tanult tovább: kötelességének érezte, hogy pénzt keressen, könnyítsen a család szűkös anyagi helyzetén. Először egy aszalóüzemben volt három műszakban segédmunkás, majd bérelszámoló lett, és közben részt vett egy kaposvári amatőr színjátszó csoport munkájában.
Törött bokával játszott
Három évtizeden át folyamatosan fellépett a Madách Színházban Andrew Lloyd Webber világsikerű musicaljében, a Macskákban. Először az ifjú Bombalurinát, majd az élemedett Grizabellát alakította. A darab premierjét összeszorított fogakkal, nagy fájdalmak közepette játszotta végig, a főpróbán ugyanis eltört a bokája, de ebből a közönség semmit sem vett észre. Nem engedte, hogy begipszeljék a lábát, minden egyes előadáson beinjekciózták, és cinkcsizmát kapott, hogy táncolni tudjon.
