Forrás: Végh István
Majdnem meghaltam a születésemkor – árulta el Puzsér Róbert Gundel Takács Gábor műsorában. Horoszkópja kapcsán hangzott el a születési dátuma, amelyről elmondta, az orvosok egy nappal előbbre tervezték.
– Október 23-án kellett volna megszületnem, de a főorvos az utolsó pillanatban elhalasztotta a műtétet. Ha az előre tervezett napon születek, nem is Skorpió volnék, hanem Mérleg. De nem hiszem, hogy emiatt nagyon más lennék. Bevallom, szkeptikus vagyok az asztrológiai sorsfejtéssel kapcsolatban – mondta.
Magzatkori trauma
A szülés közben felmerülő komplikációk, amelyek az anyát a halál közelébe sodorhatják, felerősítik a nőben a korábbi szorongásos érzéseket, amely miatt a gyermeket is okolhatja – mondta el a Borsnak Makai Gábor klinikai szakpszichológus. – A nők többsége elfojtja ezt, vannak azonban esetek, amikor nem tudatosan, de a gyermeket okolja, ami a nő, így később a gyerek viselkedésén is meglátszik.
– Anyám és én egyaránt életveszélyben voltunk, mert hozzánőttem a méhlepényéhez, ha beindul a szülés, meghalunk. Kisebb orvosi csoda volt, hogy életben maradtunk. Miután megszülettem, még órákon át küzdöttek az orvosok anyám életéért. Ez az operáció számomra az anyámról való érzelmi és egzisztenciális leválás nehézségének a metaforája. Sajátos, hogy ez a leválasztás egy orvosi szikével kezdődött, és a halál kaszája zárja majd le. Anyám születésemtől elképesztő mértékben ragaszkodott hozzám, és folyamatos érzelmi nyomás alatt tartott. Még csak a GSM-hálózatot építgették Magyarországon, amikor nekem már volt egy féltéglás mobiltelefonom, azon hívott anyám naponta akár tízszer. Valahányszor megijedt, hogy mi van velem, hívott. Én pedig felvettem a telefont, és kiszolgáltam anyám szorongását. A beszélgetések után mindig rengeteg feszültség maradt bennem. Ebből képződött aztán a puzsérság érzelmi üzemanyaga.
