<p>Egy állambiztonsági lista szerint az 1970-es években szoros kapcsolatban állt a katonai felderítéssel, és jelenthetett is Bochkor Gábor édesapja, Bochkor Jenő. A történész ugyanakkor hangsúlyozza: nem ügynök volt.</p>
Bochkor Gábor édesapja, az 1988-ban szívinfarktusban elhunyt Bochkor Jenő az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) több dossziéban is szerepel, mint aki egy Soltész fedőnevű, német diplomata elleni akcióban felhasználható lehet – írta a Pesti Srácok egy korábbi belügyminisztériumi lista alapján.
Bochkor Jenő a III/II. Csoportfőnökség korábbi információi szerint 1971-ben a Magyar Néphadsereg Vezérkarának 2. Csoportfőnökségével volt kapcsolatban – írja dr. Borvendég Zsuzsanna a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tudományos-szakmai folyóiratának 2015. évi 2. számában az Újságírók a Kádár-rendszer szolgálatában című tanulmányában. Szintén az ÁBTL tudományos kutatójának levéltári dokumentumokon alapuló tanulmánya szerint Bochkor édesapja hosszú ideig tanított a KGB fedőszerveként működő Nemzetközi Újságíró Szervezet továbbképző iskolájában, ahol elsősorban a harmadik világból verbuvált fiatal publicistákat kívántak képezni a szakma rejtelmei mellett a kommunista eszme terjesztésére és konspirált kapcsolattartásra is. Egy másik állambiztonsági iratban Bochkor Jenőt egyszerűen az állambiztonság régi operatív kapcsolatának nevezik.
Dr. Borvendég tanulmánya a Nemzetközi Újságíró Szervezet működésén keresztül azt igyekszik bizonyítani, hogy az újságírók megnyerése és felhasználása a gazdasági-politikai hatalom megszerzésének és megőrzésének biztosítéka is lehetett.
– A katonai felderítés iratai ugyan szinte alig kutathatók és nehezen hozzáférhetők, de az tény, hogy a sajtóhálózatuk rendkívül kiterjedt volt. Az itteni beszervezések nem is voltak annyira formálisak, ezért nem is lehetett ezeket az embereket olyan módon nyilvántartani, mint a belügyeseket. Nem is ügynököknek nevezték őket, mint a külföldieket, hanem a többi magyar állampolgárságú operatív hálózati taggal együtt ők voltak a „megnyertek”. Megbízatásuk konkrét feladatra, meghatározott időre szólt, és az tény, hogy az állambiztonság megnyertként tartotta nyilván Bochkor Jenőt is – magyarázta a Borsnak a tanulmány szerzője.
Mindenkire igényt tartottak
A bonni tudósító Bochkor Jenő esete nem egyedi, egy német diplomata elleni akcióról szóló dokumentumban szinte minden ismert külpolitikai újságíró neve szerepel, mint akit az állambiztonsági szervezet valamilyen módon felhasznált. Az illusztris névsorban szerepel többek között Polgár Dénes, Pálfy József, Hajdú János, Gedeon Pál, Heltai András és Réti Ervin neve.
Megkérdeztük Bochkor Gábort, tudott-e édesapja katonai felderítésben betöltött szerepéről.
– Fogalmam sincs, most hallok erről először. Meg vagyok döbbenve, és eléggé kételkedem is a tanulmány igazságtartalmában, bár ellenőrizni nem tudom az állításait, mert apukám 1988-ban meghalt – mondta a rádiós.
Az 1990-ig működő Nemzetközi Újságíró Szervezet közvetlenül a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának Nemzetközi Osztálya alá tartozott, és a szervezetből 1950-re a nyugati világból érkezett újságírók többsége ki is lépett. 1962 után a magyar főváros az újságíróképzésnek álcázott KGB-s tippkutatás (amikor a titkosszolgálatok meghatározott feladat teljesítésére keresnek alkalmas személyeket) fontos színhelye lett. Budapesten működött a Bochkor Jenő kapcsán már említett NÚSZ Nemzetközi Újságíró Továbbképző Központja is.
