<p>Az alma nem esik messze a fájától. De hogy egyszerre kettő is ugyanabban legyen ennyire tehetséges? Varga Miklós rockzenész ikergyermekeiről mesélt.</p>
Tehetséges gyermekekkel büszkélkedhet. Vivien tavaly nyerte meg a Sztárban sztár +1 kicsit, idén Szabolcs veszi le a lábáról a nézőket. Hogy viseli?
Elég jól. Rettenetes nagy büszkeség. Ami különösen fontos, hogy tőlem teljesen függetlenül menetelnek előre a csemeték, szereznek újabb babérokat, gyűrnek le újabb akadályokat. Nem állok mögöttük, nem tolom őket előre. Így lett az, hogy egy most készülő nagyszabású produkcióba, a Talpra magyar! című rockmusicalbe mind a hárman bekerültünk úgy, hogy először a gyerekeimet castingolták, én csak később kerültem képbe. Ez a második, tavaly az Itt élned, halnod kell című történelmi játékban szerepeltünk együtt.
Olyan is volt, hogy A fia „elvette” a szerepeit.
Az volt az Itt élned, halnod kell. Tavaly országos turnéra indult a produkció, de addigra már teli volt a naptáram. A rendező, Koltai Gábor hallotta a gyerekeimet énekelni. Szabit hívta, hogy vegye át a szerepemet. Amikor vége lett a turnénak, és az Arénában még volt egy nagy koncert, már nem az egykori szerepeimet kaptam meg, mert abban a fiam olyan jó volt, hogy megtarthatta. Más feladatot kaptam. Hála istennek. Büszke voltam rá, hogy annyira jó volt, hogy háttérbe tudott szorítani. Ez csodálatos érzés!
Gének mellett mi játszott még szerepet abban, hogy ilyen ügyesek?
Nagyon sokat vittük őket fellépésekre, színházakba, a színpad légkörét magukba szívták. Talán ennyi könnyebbségük volt, rutinosan mozogtak a színházban.
Pontosan tudja, hogy milyen árnyoldalai vannak a szakmájának. Dolgozni este, hétvégenként, ünnepnap.
Ők ezt pontosan tudják, látták a szakma árnyoldalát is, ebben nőttek fel. Ezt felvállalva készülnek erre a pályára. Féltem őket ettől, de miután tudatosan készülnek erre a pályára, nem lenne értelme másfelé irányítani őket. Nagyon fiatalok, éppen most vasárnap lesznek 17 évesek, még sok minden előttük van. Megbeszéltük, hogy érettségi után nem állnak le, hanem mennek egyetemre. Ha nehezen is, de össze lehet illeszteni a művészi pályát a tanulással. Ebben sok segítséget kapnak a tanároktól, osztálytársaktól. Most Szabi lett sokkal elfoglaltabb, Vivi segít neki a pótlásban. Tavaly Vivi szerepelt a műsorban, akkor Szabi segített. Nagyon jó testvérek, figyelnek egymásra. Nem olyan ikrek, akik a nap 24 óráját együtt töltik. Külön életet élnek, a baráti társaságuk is más, de nagyon szeretik egymást.
Nem akarták, hogy inkább orvos vagy építész legyen belőlük?
Szerintünk rossz út, ha a szülők találják ki, hogy mi lesz a gyerek, és végig verik őket azon az úton. Ez a gyerek élete, és mi arra figyelünk, hogy őket mi érdekli, mit szeretnek. Hogy agysebész lesz vagy előadóművész, azt ő döntse el, és a szülő aszerint segítse. Meggyőződésem szerint rossz út, ha a szülő dönt a gyerek helyett. Az vakvágányra viszi az életét.
Nehéz ikreket nevelni?
Azt mondják, de szerintem sokkal könnyebb. Az életkori sajátosságok egyszerre következnek be, nem egymás után. Például egyszerre lettek himlősek. Ikergyerek nem dupla gond, inkább még könnyebbség is.
Az édesanyjuk is, a gyerekei is ikrek. Produkálnak telepatikus dolgokat?
Az édesanyjuknál előfordult, hogy amikor a testvére fogorvosnál volt, akkor Erikának is elkezdett fájni a foga. Ilyen telepatikus dolgok nem fordulnak elő a mi gyerekeinknél, de ők nem is egypetéjű ikrek. Nagyon jó gyerekek voltak, soha nem kenték össze lekvárral a falat, ilyen művészi hajlamuk nem volt. Sosem változtatták meg a lakás arculatát, pedig nem voltunk szigorúak. Általánosban mindketten kitűnőek voltak anélkül, hogy bikacsökkel kergettük volna őket az asztal körül. Egy kis szelíd erőszakkal próbáltuk őket rávenni. Mind a két gyerek lelkiismeretesen készült a Sztárban sztárra is. Nem hiszem, hogy én erre képes lennék. Külföldi dalszövegeket, koreográfiát megtanulni, profi produkciót színpadra állítani hétről hétre úgy, hogy közben az iskolában is helyt kell állni, nagyon nehéz.
