<p>Hetvenkettedik születésnapját ünnepelte a rocksztár. A Nemzet Csótánya rendszeresen focizik, az év koncertjére készül, mozgással tartja távol magától az öregséget.</p>
Forrás: Csányi Kriszta
Az kizárt, hogy Nagy Feró 72 éves legyen, hiszen pont úgy néz ki, mint tíz, húsz, harminc évvel ezelőtt.
– Most jöttem rá, a személyi igazolványomba rossz adat van beírva – ért egyet azzal Feró, hogy nem annyi az annyi. – Nem 46-ban születtem, hanem 66-ban. Most mindjárt megyek mindenféle Kormányablakba, hogy kérem szépen ezt kiigazítani. Kérem, tessék rám nézni! Én hetvenkét éves vagyok? Nem! Ötvenkettő vagyok pontosan. De egyelőre jogilag hetvenkettő, és azt mondom, nagyon nagy dolog megélni hetvenkét évet. Vegyük isten ajándékának!
Feró szerint ötvennél elgondolkodsz, hogy ez mi, de hatvannál jön a tragikus fordulat, hiszen az ötvenesekről is azt gondolta, hogy vén trotlik.
– Hatvannál van egy fordulópont, amikor nézel magad elé, hogy valami nem stimmel. Aztán kezded megszokni. Hetven után meg egyre büszkébb vagyok. Kérdik, és mondom: hetvenkettő. Ne! Olyankor büszke vagy magadra. Így fogom fel a szülinapot.
Focizni ugyan úgy jár, mint eddig, és készül az áprilisi nagy koncertre, amit megálmodott.
– Az év koncertje lesz, olyanokat találtam ki! Vissza kell térni azokhoz a hetvenes, nyolcvanas évekbeli show-műsorokhoz, amikor a közönség jól érezte magát. Iszonyú kemény rockzenék voltak, énekelhető, jó dalok, mint a Boldog szép napok. Lesz az ős-Beatrice, az ős-Bikini, aztán jönnek a legsikeresebb dalok. Lesz vagy nyolc meghívott vendég, Pásztor Annától, Kalapács Józsiig bezárólag.
Nehéz elhinni, hogy nem recseg a dereka, mint a legtöbb hetvenesnek.
– Dehogynem nyikorog! Az a baj a korosztályommal, hogy ha recseg a térde, bekeni valami kecskesz.rral. Nem kell bekenni! Mozogni kell. Nem szabad engedni, hogy az öregség bekerítsen. Az én térdem is fáj, de elmegyek vele focizni. A szervezet tudomásul veszi, hogyha fáj, akkor sem ülök egy helyben, hanem mozgatom. Nem elfogadni, hanem ellensúlyozni kell dolgokat. Reggel mindig rászánok öt percet, hogy megropogtassam, ami fáj. Hajrá hetvenesek!