Nagyon durva dolgokat művelt Mészáros Árpád Zsolt kisgyermek korában. A színész zseb- pénz-kiegészítésként döglött állatok részeit árulta.
A TV2-n futó, Vigyázat szülővel vagyok! ma esti vendége – mások mellett – Mészáros Árpád Zsolt lesz az édesanyjával. A művész gyerekkori csínytevései kétségkívül a legdurvábbak közé tartoznak. Az Operettszínház sztárja gyerekként furcsa módot választott, hogy pénzt keressen.
– Volt egy nagyon jó barátom, Csirke, akivel a mai napig megmaradt a kötelék, gyerekként vele eszeltünk ki minden csínytevést. A közeli erdőben volt egy bunkerünk, oda jártunk ki. Akkoriban volt egy időszak, amikor valami betegségtől tömegével hullottak el a varjak. Akkor jó ötletnek tűnt, hogy csípőfogóval levágjuk a tetemek lábait. Ezeket kiszárítottuk, beleraktuk lakkba, a tárolóba felakasztgattuk, kulcskarikát raktunk rá, és úgy árultuk a suliban. A metálosok körében nagyon népszerű volt, az egyik legjobban jövedelmező üzletünk volt – árulta el adásban a sokkoló történetet MÁZS.
Persze a seftelés egész sokáig jelen volt az életében, erről a Borsnak beszélt bővebben.
– Elég csencselős családból származom. A rendszerváltás előtt édesanyámmal és a nagymamámmal mindenből pénzt csináltunk, amiből lehetett. Ez valahogy belém ivódott. Ahogy egyre idősebb lettem, mindig jöttek az ötletek. Volt, amikor Nike cipőt csináltunk a gumigyárból hozott bőrdarabkákból, majd eladtuk. Festettünk biciklit, aztán ott volt a varjúláb is, amit nagyon vettek. Nem tudom már az akkori árfolyamot, de jól megvoltunk belőle. Aztán amikor nagyobbak lettünk, Olaszországból és Ausztriából hoztunk kazettákat, fürdőruhákat stb. – mesélte lapunknak a színész.
– Később, amikor saját pubom volt, belekóstoltam a vendéglátásba is. Akkoriban a színészetet csak hobbiként műveltem. Verebes István szólt rám, hogy abba kellene hagynom a seftelést, ha komolyan színész akarok lenni. Később ő vált a mentorommá, tulajdonképpen a színház mentette meg az életemet – emlékezett vissza a színész.
