Megdöbbentő információra bukkant a Bors. Egy történész megtalálta azokat az ügynökjelentéseket, amik a két éve elhunyt színésznőt próbálták befeketíteni. Psota Irénről azt hitték, hogy a francia hírszerzésnek kémkedik.
Több, de inkább kevesebb színházi siker után, nagyjából 1957 volt az az év, amikor az akkor 28 éves Psota Irén filmes karrierje beindult. Ez az az év, aminek köszönhetjük, hogy valójában megismerhettük. És ez az az év is, amikor a még be sem indult karrierje gyakorlatilag majdnem véget ért: ugyanis kémként tartották számon és megfigyelték. Ugye, mondanunk sem kell, mekkora teher volt ez a szocializmus éveiben, nem csak karrierek, életek mehettek rá arra, ha valakit meggyanúsítottak. Az eddig egyáltalán nem ismert nyomozást Psota ellen Koós Levente fedte fel az ügynökakták vizsgálata közben. Koós elsősorban a Kádár-rendszer állambiztonságának sporttal kapcsolatos történelmét kutatja, a besugnak.blog.hu szerzője véletlenül bukkant a Psota-aktára.
A nemzet színészét az 1956-os forradalom leverése után a francia hírszerzéssel hozta kapcsolatba a kommunista belügy. Gyanús volt, mert túl hamar hazajött külföldről – az alaptézis az volt, az ilyen ember csak kém lehetett. Psota 1957-ben rövid franciaországi tartózkodás után jött haza.
„Psota Irén színésznő, aki az elsők között disszidált az októberi események után – hazatért Párizsból… Feltehető, hogy Psota Irént a francia hírszerző szervek feladattal küldték haza” – olvasható az egyik jelentésben, amit a történelemtanár Koós Levente felkutatott.
Psota még gyanúsabb lett, amikor Molnár László filmes illegálisan hazatért – szintén Párizsból. A belügy szerint az is nyilvánvalónak tűnt, hogy a két filmes útja között van kapcsolat, mindkettejüket kémnek hitték.
– Főállásban történelemtanár vagyok, de tíz éve kutatom alapvetően a sporttal kapcsolatos ügynökaktákat. A Psota Irénről jelentő Meszlényi ügynök inkább sportolókról és néhány színészről jelentett, így találtam a színésznő sztorijára is, véletlenül – mesélte Koós Levente.
Psota egyébként hamar lekerült a lehetséges kémek listájáról, a színésznő kémügye váratlanul megszakadt a róla jelentő Meszlényi ügynök jelentéseiben – hiszen természetesen nem volt kém.
– Viszont nem sokkal hazatérése után Psotát kizárták a pártból és a politikai rendőrség sem mondott le a megfigyeléséről. A Történeti Levéltár adatbázisa szerint a nevét negyvenegy darab aktában találhatjuk meg, és nem kevesebb, mint huszonkét ügynök jelentéseiben olvashatunk róla – mondta a szakértő.
Karády Katalint is meggyanúsították
Természetesen nem Psota Irén volt az egyetlen gyanús elem a színészek között. Karády Katalint nem csak a hírszerzés, a magyarok többsége is kémnek gondolta. Egyrészt a férfiasnak mondott, erős alkata és a felépített imázsa miatt. Pechére pedig az 1943-as Machita című filmben egy Mata Harihoz hasonló kémnőt játszott. Ő sem volt kém, mégis 1944. április 18-án, a német megszállás után vőlegényével, Ujszászy István tábornokkal együtt letartóztatták a szövetségeseknek való kémkedés vádjával. A színésznő 1951-ben disszidált, Amerikában a szovjetek kémjének gondolták, de egész életében tagadta ezt.
Rökk Marika, operettsztár és revüprimadonna Hitler egyik kedvenc színésznője volt, Goebbels a bokáját fogdosta egy rendezvényen az asztal alatt, ám ő is gyanúba keveredett. Állítólag a szovjeteknek jelentett a második világháború előtt és alatt – élete végéig tagadott. Egyelőre feldolgozatlanul áll ügyük a levéltárban, de Koós Levente eddigi ismeretei alapján Bessenyei Ferencet, Darvas Ivánt és Jávor Pált is megfigyelte a politikai rendőrség az 1956-os forradalom leverése után.