Újra megnyílt Budapesten, az Akácfa utcában a legendás Kispipa. Élete végén ez volt a törzshelye Seress Rezsőnek, aki a zeneszerzője minden idők leghíresebb magyar slágerének, a több mint száz nyelven előadott Szomorú vasárnapnak.
Forrás: Wikipédia, Csányi Kriszta
A Kispipa étterem az ötvenes években nyílt meg. Itt zongorázott 1958 és 1968 között a tragikus sorsú Seress Rezső (1889–1968), akinek legismertebb szerzeményét, a harmincas években „öngyilkosdalként” elhíresült Szomorú vasárnapot többek között Billie Holiday, Elvis Costello, Björk és a Portishead is feldolgozta.
A legenda szerint megfordult az étteremben a walesi herceg, Spencer Tracy, a perzsa sah, Arthur Rubinstein, Otto Klemperer és Ray Charles is, hogy meghallgassa Seress játékát. Az ezredforduló tájékára az étterem hírneve megkopott, és be is zárt.
A múlt héten viszont újranyitott, és ennek alkalmából Müller Péter Sziámi költő, énekes és Szakcsi Lakatos Béla, a hazai jazzélet kiválósága vállalkozott alkalmi zenei formációjával, hogy megidézze a legendás Seress Rezső szellemét. Természetesen arról is szó esett, hogyan lett „az öngyilkosok himnusza” minden idők legismertebb magyar slágere, a Szomorú vasárnap.
– Seress nem nagyon ismerte a kottát. Azt választotta, hogy elfütyülte friss szerzeményét, és egy zenész barátja lekottázta – mondta Müller Péter Sziámi.
A Szomorú vasárnap szövegét Jávor László, a 8 Órai Újság bűnügyi riportere adta Seressnek, hogy zenésítse meg. A komponistának nem tetszett, ezért lassan haladt, de mivel anyagi gondjai voltak – tombolt a gazdasági világválság –, nem válogathatott, és végül elkészült a dal.
Aztán 1935. november elején megjelent az első hír, hogy egy kiscseléd öngyilkos lett, és mellette ott volt a Szomorú vasárnap kottája. Egy héttel később már címlapon számoltak be az újságok arról, hogy egy pénzügyminiszteri tanácsos egy taxiban szíven lőtte magát. Búcsúlevele mellett vérmosta kottát találtak: a Szomorú vasárnapét.
– November végén már a külföldi sajtó is a Szomorú vasárnapról és az öngyilkosságokról cikkezett – idézte fel koncertjük előtt Müller Péter. – A New York Times azt írta, hogy a dal hatására Budapesten tömegesen ugranak az emberek a Dunába. Valójában a válság miatt nem volt munkalehetőség, ezért lettek sokan öngyilkosok. A legenda szerint a bűnügyi helyszíneken megforduló Jávor maga tette a kottákat a holttestek mellé, ezzel járulva hozzá a dal ismertségéhez.
Ami olyan népszerű lett, hogy a jogdíjakból Amerikában 370 ezer dollár gyűlt össze Seressnek, de soha nem tudott érte elutazni. Tériszonya volt, nem akart repülőre ülni. Állítólag egyszer megálmodta: úgy hal meg, hogy lezuhan valahonnan. Élete utolsó szakaszában magába fordult, már nem is játszott. Hetvennyolc éves korában levetette magát lakása erkélyéről. Bár túlélte a zuhanást, a kórházban megfojtotta magát a dróttal, ami a gipszét tartotta.
* * *
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot, vagy keresse fel a www.suicidprevencio.hu oldalt!