Még a thaiföldi nászútján is érzi halott édesapja állandó jelenlétét Németh Kristóf. Mindennap beszélget vele.
Tizenkét éve, pár nappal kisfia, Lóci születése után vesztette el édesapját Németh Kristóf. A színész és a jogász-közgazdász édesapa között végtelenül szoros volt a kapcsolat, és ez Lóránt halála után sem múlt el. A színész erről Peller Mariann Utazás a lelked körül című műsorának felvételén beszélt először, majd lapunknak is elmesélte a részleteket.
– Alapvetően nem hiszek a szellemvilágban, hívő református vagyok, de hiszem, hogy a halállal nincs vége az életnek – kezdte Kristóf, aki elmesélte, édesapja 56 éves volt, amikor ő született. A karrierje már régen sínen volt, jóval több ideje és türelme volt a kisfiához, mint egy fiatal apukának.
– Talán ennek is köszönhető az a mély és intenzív kapcsolat, ami köztünk kialakult. Nem telt el úgy nap, hogy ne beszéltünk volna egymással. És így van ez a mai napig, a halála után is. Élőnek érzem a kapcsolatunkat, intenzív és vidám beszélgetéseket folytatunk. Ezek persze egyoldalúak, de érzem, hogy itt van velem, lát, s gondoskodik rólunk. Nehéz döntések előtt mindig kikérem a véleményét, ő pedig bölcs tanácsokkal segít. Erős lelki kapcsolat ez – magyarázta a színész, hozzátéve, most, phuketi nászútján a tengerben „találkoznak”, mivel édesapja is nagyon szerette a vizet. Itthon pedig a Vérmezőn szoktak kommunikálni, ahova sok szép közös emlék köti őket.
Sőt Kristóf fia, Lóci is élt már át hasonló élményt a nagypapájával.
– Édesapám nyolcvankilenc évesen hunyt el, az utolsó napjaiban született meg Lóci, még el tudtam vinni hozzá. A karjába vette, gyönyörű élmény volt. Bár Lóci nem emlékezhet a nagypapájára, amikor kicsi volt, találkozott vele otthon. Azt mondta, a nagypapája járt nála, körülnézett, mosolygott, és amikor látta, hogy minden rendben van, elment. Kérdeztem, engem miért nem várt meg. A fiam azt mondta, a papa tudja, hogy velem minden rendben van. Lóci erre a találkozásra ma is úgy emlékszik, mintha valós lett volna – mondta Kristóf.
