Húsz évet várt a sikerre, ami eljött, de olyan gyilkos iramot diktál neki, amivel az egészségét veszélyezteti. Az énekes már gyógyszereket szed, és a szíve is sokszor rakoncátlankodik.
Csodagyerekként tartották számon, akinek már kiskorában zene csorgadozott az ereiben, 2005-ben pedig a nagyérdemű is megismerhette tehetségét a Megasztárban. De Jocinak ez korántsem hozta el a nagy áttörést. Évekig csak a gyermekei és a családja tartotta benne a lelket, míg egy nap megszületett az Origo című dal. A szerzemény a nyolcadik helyig repítette őt a kijevi eurovíziós dalfesztiválon.
Ezután egyik napról a másikra koncertek tucatjával telt meg Joci naptára, aki mindig is erre vágyott. A siker tempója száguldó iramot kezdett diktálni az énekesnek, aki szinte még fel sem ocsúdott a nagy európai megmérettetésből, amikor tavaly decemberben újra bejutott a dalválasztó műsorba. Az én apám című, Caramellel közösen szerzett nótával ismét az első helyen végzett, és másodszorra is kijutott az Eurovízióra.
Azonnal megkezdte az újabb felkészülést a rangos eseményre, hogy minél jobb minőségben tudja majd előadni a dalt Tel-Avivban. Pár hete pedig Amszterdamba repült, ahol idén első alkalommal találkozhattak az országok indulói egymással, és ahol a versenyt megelőző ún. Eurovision in Concert nevű eurovíziós pre-partyn ő is színpadra lépett. Joci szinte minden perce be van osztva, ha nem próbál, nem interjúzik, akkor igyekszik minden percet kihasználni, hogy a családjával lehessen, és hogy a fizikumát fejlessze. Kajakozni, futni, biciklizni és bokszolni is jár, hogy a topon legyen, ami mostanában kiváltképp fontos lett az életében, ugyanis az évek óta tartó hajtás közepette leromlott az egészsége.
„..még nem tanultam meg, hogyan vegyek vissza a pörgésből, hogyan mondjak nemet. De tudom, hogy muszáj lesz: már jelez a szervezetem. Egyre többet szúr a szívem, egyre magasabb a vérnyomásom, az utóbbira már gyógyszer is kell. Sajnos nem tudok stresszmentesen élni” – mondta a hot! magazinnak Joci, aki úgy érzi, ha nem vesz vissza a tempóból, darabokra hullik.
Ez a szétesés és időhiány érződött a minap is, amikor nagy nehezen utolértük telefonon.
– Ne haragudj, egyszerűen nem tudok most oda koncentrálni. Most is a stúdió ajtajában állok, kellene egy kis nyugalom, hogy tudjak válaszolni, de ez most képtelenség – mondta sebtében Joci, aki eldöntötte, hogy ezt az évet még végigviszi ezzel a tempóval, de jövőre behúzza a kéziféket, és többet fog pihenni. „Többet leszek a családommal, többet pihenek, és jobban odafigyelek magamra, mert ezek nélkül azt érzem, széthullok.” uv