Több százan kísérték utolsó útjára a magyar gasztronómia nagyját, Benke Lászlót. A fullasztó meleg ellenére a család és barátok mellett a hazai konyhák, kifőzdék, éttermek vezetői, séfjei mind magukra öltötték séfkabátjukat, lovagrendjük palástjait.
Tömött sorokban egymás mellett állták végig a beszédeket az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend, a Magyar Pálinka Lovagrend, a Magyar Konyhafőnökök Egyesületének megrendült tagjai. A séfek séfkabátban, egy szál fehér rózsával búcsúztatták barátjukat, kollégájukat, sokuk tanárát és mentorát.
Eljött Laci bácsitól elbúcsúzni Schobert Norbi és felesége, Rubint Réka is.
Laci bácsit kívánsága szerint Lajosmizsén temették el, a családi sírban. A szertartáson beszédet mondott Basky András polgármester, a mesterszakács és -cukrász legjobb barátja, Garaczi János valamint Laci bácsi fia, Gyula.
"Jó emberként élni nehéz, de csak így érdemes. Édesapám jó ember volt. A hivatásának, szakmájának és a családjának élt. Sok áldozatot hozott, hogy ne csak az ő álmai, hanem a mi álmaink is megvalósuljanak. Sajnos nem volt elég idő, hogy ezt elégszer megköszönjem neki, egy jó bor vagy egy jó pálinka mellett. Az ország búcsúzik a tévés szakácstól, Laci bácsitól. A szakma búcsúzik a legnagyobb lisztpazarló rántáskeverőtől. Én búcsúzom édesapámtól" - hangzottak el fia búcsúzó mondatai.
Mága Zoltán külföldi elfoglaltságai miatt legjobb zenészeit küldte el, hogy búcsúzzanak el nevében barátjától. A zenészek - Laci bácsi fia kérésére - az Az én jó apám című nótát játszották el.
