Önsajnálat helyett inkább az újratervezésre szavaz, ezt ajánlja másoknak is.
Forrás: Knap Zoltán
Mindössze 18 évesen, az 1971-es Táncdalfesztiválon mutatkozott be a nagyközönségnek Delhusa Gjon, aki azóta is kamerák kereszttüzében éli a mindennapjait. Noha első színpadra lépése óta közel ötven év telt el, mégis épp úgy érzi magát, mint fiatalkorában. A titka egyszerű.
– Kiröhögöm az időt. Nem veszek tudomást a koromról. Becsapom az agyamat, és elhitetem magammal, hogy nem 66 éves vagyok – kezdi lapunknak az örökifjú Delhusa Gjon, aki szerint az emberiségnek fel kell nőnie ahhoz, hogy szeretni tudja önmagát.
– Ez egy lelki gyakorlat. Nem pénz kérdése a fiatalság. Mindenki azt hiszi, hogy nekem könnyű, mert énekes vagyok, és biztosan megtehetem, hogy a legdrágább kozmetikumokat megvegyem magamnak. De ez nem erről szól. Csupán nem temetem magam – magyarázza a zenész, majd hozzáteszi: a férfiak körében sikk a panaszkodás.
– Ötven felett a legtöbben már a cipőfűzőjüket sem tudják bekötni anélkül, hogy ne nyögnének egy nagyot.
A panaszkodás már divat lett, ahelyett, hogy újraterveznének, ahogyan én is tettem. Átállítottam az agyamat, és igyekszem befelé figyelni. Rendszeresen végzek lelki gyakorlatokat, amikkel sokkal fiatalabbnak érzem magam. Mostanra pedig, esküszöm, jobban nézek ki, mint harmincéves koromban – jegyzi meg nevetve Gjon, aki mostanra jobban néz ki, mint harmincéves korában. Elmondása szerint szeretne híd lenni az idős és a fiatal férfiak között.
– Ez minden vágyam. Sokan ugyanis példaértékűnek tartják az életszeretetemet, amit szeretnék átadni a férfitársaimnak. Mert amiről nem veszünk tudomást, az nem is létezik. Olyan vagyok, mint egy háromlábú kutya, aki nem tudja, hogy egy végtagja hiányzik, mégis boldog és szeretetteljes.
