A rosszfiúk aligha mernek kikezdeni Jennifer Anistonnal a lakhelyén, Bel Airben, ugyanis tudják, hogy a pofonjai méretesek.
Az ismert amerikai filmszínésznő rengeteg időt fordít fizikai állóképessége fenntartására. Erre egyrészt a filmezés miatt is szüksége van, másrészt enélkül aligha nézne ki 50 évesen is 25-nek. Ha teheti, napi 25–30 percet bokszol, majd a Los Angeles-i Gloveworx nevű ökölvívóteremből jóga-foglalkozásra siet, és a budokan-karate mozgásanyaga sem áll távol tőle.
– Jennifer született sportoló egyéniség, nem véletlenül szólítom Bajnoknak, és ebben cseppnyi gúny sincs – magyarázza a színésznő ökölvívó-edzője, Leyton Azubuike.
– Leyton egy jól nevelt óriás – jellemzi trénerét Aniston, s bevallja: még arra is kapható lenne, hogy egy-két hivatalos ökölvívómeccset bevállaljon, igaz, ez azért kérdőjeles, hiszen már ötvenéves. Kondíciója, technikája viszont példásan rendben van. Azóta szereti az ökölvívást, amióta látta a Clint Eastwood rendezte Million Dollar Baby című filmet. Brad Pitt egykori felesége azt gondolja, Clint jól tette, amikor igent mondott annak a bokszedzőnek a szerepére, aki nőkkel elvileg nem foglalkozott a ringben, de kivételesen felvállalta a Hilary Swank megformálta ökölvívó felkészítését.
Aniston feladata a tréningeken nem egyszerű, hiszen egyes ütésfajtákat addig gyakoroltatja vele Azubuike, ameddig a pulzusa felmegy minimum nyolcvanra.
– Csodálom a bokszolókat, ha összefutok valamelyikkel, mindig azt magyarázom nekik: nem is annyira az ütőerő a fontos, tehát ne riválisuk kiütésére törekedjenek, hanem ésszel bokszoljanak. Jómagam is ezt teszem.
Aniston az említett Eastwood-alkotás mellett Rocky Balboa történetét is többször látta, és nincs olyan kései óra, amikor félve lépne ki az éjszakába, elvégre takaros egyeneseivel bárkit képes földre küldeni.