Karantén alatt mindenre van idő, így esett meg, hogy Dévényi Tibornak eszébe jutott egy elképesztő, régi történet.
– Boldog vagyok, mert két hete stúdiót szereltek a kisszobámba. Tibi bácsira szükség van a Retró Rádióban, de mivel 74 éves vagyok, vigyáznom kell – meséli vidáman, majd felidézi 1989 karácsonyát, amikor súlyos balesetet szenvedett Miskolc és Kazincbarcika közt. – Óriási köd volt, aminkor egy lopott autóval frontálisan belénk rohantak. Az a rendőr helyszínelt, aki üldözte a tolvajt. Darabokra ment a csípőm, vassal erősítették meg a törött bal lábam, a protézist csak tíz évvel később tették be. Addig vasakkal jártam. Borzalmas időszak volt, pedig a legszebb évem lett volna. Szilveszterkor én lettem volna a műsorvezető a tévében. Akkor nagyon pörgött a Három kívánság, ment a Torpedó, fellépések.
Abban az időben Uri Geller óriási sztár volt Európában, főleg a kanálhajlítós mutatványával. Ekkor kapott levelet Tibi bácsi egy kisfiútól.
– Látta Uri bácsit, és ő is meg tudja hajlítani a kanalat, szeretné bemutatni. Kimentünk hozzá a lakásra. Nem bűvész volt, az energiáját gyűjtötte össze fél órán át, és úgy hajlította meg a kanalat. A felvétel után nem tudtam felállni. Levitt a stáb, és be a kórházba. Azt mondta az orvosom, hogy tényleg megmozdultak a csavarok. Nem nyúltak hozzá, ki kellett húznom a következő műtétig. Most a másik lábam vacakol, de már nem szaladok a csajok után, lemondtam a New York-i maratont, és a Los Angeles-i lambada versenyt – legyint nevetve.
