Még a mindig derűlátó Fodor Zsókát is megviseli a koronavírus-járvány miatti kényszerű munkanélküliség. Alkotó emberként a színház hiánya kínozza a leginkább.
– Egészségileg jól vagyok, bár aggódom a nátha miatt, azonkívül semmi gondom nincs. Még nyáron, amikor engedték, maszkos emberek között tartottam hét előadást, akkor sikerült némi anyagi tartalékra szert tennem. Most a félretett pénzemből élek, és bízom benne, hogy kitart a járvány végéig
– meséli lapunknak a színésznő.
Zsóka a napokban költözik a fővárosból Pécsre, hogy ott vészelje át a járványhelyzetet.
– Ott semmi bajom nem történhet. Nekem nincs családom, csak barátaim vannak. Velük pedig tudunk egymásra vigyázni. A szellemi és fizikai frissességemet versmondással őrzöm meg: miközben mondom a szöveget, fel-alá járkálok a lakásban. Mindenki Magdi anyusa egy cseppet sem várja az ünnepeket, számára ugyanis a karácsony és a szilveszter a szomorúsággal egyenlő.
– Tavaly vesztettem el a testvéremet, aki Venezuelában élt. Ő hazajött hozzám ebben az időben, addig volt meghittsége az ünnepnek. De már nem szeretem az ünnepeket. Nincsenek szeretteim, akikkel ünnepelhetek, és nem terhelek másokat sem, mert az ünnep a családról szól.
A saját születésnapomat és a szilvesztert sem kedvelem, mert akkor tudatosul bennem, hogy megint eltelt egy év, és szalad az idő – mondja Zsóka, aki mindezek ellenére nem merül el az önsajnálatban.
– Oszvald Marikával egy páros előadásra készülünk, bízom benne, hogy két hónap múlva már lesz lehetőségünk együtt próbálni.