Szűk családi körben, a legközelebbi barátok gyűrűjében kísérik ma utolsó útjára Sas Józsefet. Bodrogi, bár hónapok óta karanténban van, mindenképpen elmegy a barátja temetésére, de beszélni képtelen lenne.
Forrás: Bors
Tömegek rajongtak Sas Józsefért, ma mégis csak egy maréknyi ember állhat a ravatalánál, és kísérheti utolsó útjára. A koronavírus-járvány kapcsán született, hatályos törvények szerint ugyanis maximum ötven fő vehet részt egy temetésen. A rendelkezést nagyon nehéz betartatni egy ilyen népszerű művész esetében, Sas József özvegye, Zsuzsa, illetve a művész lánya, Ágnes ezért úgy döntött, hogy csak előzetes regisztráció után lehet részt venni a búcsúztatón.
A Bors úgy tudja, hogy nagyon sok egykori kolléga, távolabbi barát, illetve a művész tisztelője jelentkezett, a gyászoló famíliának azonban muszáj volt meghúznia a határt, így a családon kívül csakis a legközelebbi barátok kaptak meghívót a Kozma utcai zsidó temetőbe.
Köztük Bodrogi Gyula, aki maga kereste meg a családot, hogy elkísérhesse utolsó útjára egykori barátját.
– Gyűlölöm a temetéseket, de mindenképpen el szerettem volna menni, ez nem is volt kérdés – mondja a Borsnak Bodrogi Gyula. – Jóska nagyon fog hiányozni a mi kis palettánkról – teszi hozzá. – Amikor meghallottam, hogy regisztrálni kell, azonnal felvettem a családdal a kapcsolatot, és jeleztem, hogy ott szeretnék lenni. Már lenni, regisztráltam is.
Pedig nem szeretem a temetőket, ahogy a kórházaktól is viszolygok, de ezt most nagyon fontosan éreztem.
Bodrogi Gyula azt mondja, hogy a jelenlétével szeretné támogatni Sas József családját, de beszédet nem mond, mert képtelen lenne rá.
– Szó sem lehet róla, hogy beszédet mondjak! Sokkal jobban szerettem annál, minthogy meg tudjak szólalni a sírhelye fölött. Megszólalni is képtelen vagyok Jóska temetésén… Inkább a háttérben maradok, csendben gyászolok. A halot-taimmal egyébként is csendben beszélgetek, ilyen szituációban egyszerűen nem jön ki hang a torkomon.