A járvány hozta el az igazi nyugdíjas életet Pásztor Erzsinek. A 84 éves színésznő ennek ellenére nem élvezi a pihenést. Oltakozni és dolgozni akar.
Forrás: Földi Imre/NS
Hat évtizedes pályafutása során először van ilyen sokáig távol a színpadtól Pásztor Erzsi, akit bár örök jókedvűnek ismer mindenki, lapunknak őszintén elmondta, nehezen éli meg a pandémiás időszakot.
– Nem tagadom, keservesen viselem, hogy most már napját nem tudom, mióta négy fal közt élek. Azt hiszem, most lettem igazi nyugdíjas, mert eddig pörgős volt az életem – kezdte a színésznő, aki alig várja, hogy például a Veri az ördög a feleségét című egyszemélyes előadását folytathassa, de úgy érzi, félelemmel a lelkében nem léphet színpadra.
Ha eljön az én időm, és jogosult leszek, mindenképp beoltatom magam a vírus ellen, mert ennyi idősen, azt gondolom, enélkül nem lehet, legalábbis én nem mernék.
De hiába a bezártság s az az egy-két szomorkás pillanat, Pásztor Erzsi hangjából mégis inkább derű s elképesztő energia árad, ami maga sem tudja, honnan jön.
– Ez velem született dolog, én nem tudok hosszasan bánkódni, keseregni. Nekem is fájnak, engem is bosszantanak dolgok, de én ezt elengedem, nem hagyom, hogy lehúzzon. Rövid az élet, és ha a sérelmekkel foglalkozunk, az elvesz minden jóból, amit megélhetünk. Márpedig az a kis idő, ami még hátravan, szeretném, ha továbbra is tartalmasan és jól telne. Ezért is nehéz megbarátkozni ezzel a kényszerpihenővel, hiszen a kortársaimmal nekünk már nem mindegy egy-két év – mondta a 84 éves színésznő, aki a Borsnak azt is elárulta, mi az, ami a legjobban bosszantja.
– Azt gondoltam, a sok rossz közepette ez az időszak arra legalább jó lesz, hogy a hazai celebek elgondolkodnak és megváltoznak. És végtelenül dühít és elszomorít, hogy továbbra is a rongyrázás megy. Van, aki az életéért, a családjáért, a megélhetéséért küzd, s emiatt tapintatlannak és gonosznak találom a hencegést. Félreértés ne essék, mindenki élvezze az életet, utazzon, öltözködjön, egyen jókat, de egy szóval: gályára a kérkedő celebritásokkal!