Forrás: Ripost
Mai napig hallja az egy éve elhunyt Gesztesi Károly hangját barátja, Galambos Lajos.
Kamaszkorom óta, még a zenei gimnáziumból ismertem Karcsit, 45 évig voltunk jó barátok
– mondta a Blikknek Lajcsi.
– Hatalmas szíve volt, emlékszem, mindig nagyon finom uzsonnákat hozott az iskolába, míg én párizsis szendvicset, addig ő téliszalámisat. Látta, hogy sóvárgunk és mindig kitette az asztalra az övét, hogy bárki ehessen belőle. Azt sem felejtem el soha, amikor Békéscsabán zsűriztünk egy kolbászfesztiválon és a bejáratnál láttunk egy hajléktalant, akit nem engedtek be, mert nem volt pénze jegyre. Karcsi odament hozzá és megkérdezte, mit szeretne: bemenni vagy inni egy italt? Mire a hajléktalan azt mondta, mindkettőt. Karcsi pedig kifizette a belépőt, majd meghívta egy italra, és mondta neki, a következő kör is rendezve van.
A mulatószenész elmesélte, tavaly ilyenkor a fia szaladt be hozzá a szobába, hogy meghalt a barátja...
Mondtam neki, hogy én ezt nem hiszem el, és írtam is Karcsinak egy SMS-t, hogy hülyeségeket beszélnek rólad, hívj vissza! Fél óra múlva azonban már mindenhol láttam a szörnyű hírt, és tudtam, hogy sajnos igaz
– fogalmazott Galambos Lajos.
Hozzátette, amikor arra jár, mindig meglátogatja barátja sírját, de még mindig nehezen hiszi el, hogy nincs többé, hiszen mint mondta, hallja a fülében a hangját, ahogy betoppan és azt mondja: Na mi van, haver?
