Az énekesnő most kezd arra rádöbbenni: bármennyire is szeretné, nem tarthatja örökké burokban kislányát, Hannarózát.
Forrás: Knap Zoltán
Tóth Gabi élete gyökeresen megváltozott, amikor anya lett – új világáról, hétköznapjairól, az anyaság mindennapi problémáiról és kérdéseiről jó ideje kendőzetlen őszinteséggel beszél blogján, ahol legutóbb arról számolt be: sajnos bármennyire is szeretné a kislányát óvni a világ gonoszságától, ezt nem teheti meg örökké.
Játszótéri gonoszkodások
Gabit Hannaróza játszótéri élményei késztették friss blogbejegyzése megírására.
– Szeretném a lányomat mindentől megóvni, de nem tudom. Tisztában vagyok vele, hogy a minket ért hatásokból tanulunk, fejlődünk, erősödünk, de néha nagyon nehéz. Amikor látod a gyermeked szemében a meglepetést, aztán csalódást, netán a rémületet, akkor szinte lehetetlen nem közbelépni – írja, majd egy konkrét esetet is megemlít.
Történt ugyanis, hogy a közelmúltban egy másik gyerkőc úgy ráijesztett a játszadozó Hannarózára, hogy azonnal elkezdtek potyogni a könnyei. A másik gyermek édesanyja mindezt sztoikus nyugalommal figyelte.
– Hanni megijedt, sírni kezdett és az anyukája (aki végignézte az egész jelenetet) nem szólt rá. Lefagytam… nyilván azonnal elkezdtem vigasztalni a lányomat, és közben próbáltam megérteni, hogy vajon miért nem szól rá egy szülő a gyerekére egy ilyen helyzetben. Nem sikerült megértenem. Engem nem így neveltek. Félre ne értsetek, nem voltam szent. Ha provokáltak, tudtam durva lenni, ha bántottak, megvédtem magam, volt, hogy verekedtem is, de soha nem bántottam volna szándékosan a nálam kisebbet vagy gyengébbet. Biztosan tudom, hogy Anyuék nem is engedték volna. És igen, én is rászólnék Hannira.
Kegyetlen világ
Tóth Gabit többek közt ez az eset is azzal szembesítette, hogy sajnos lánya előbb-utóbb egyre több ehhez hasonló gonoszsággal szembesül.
– Ő még most szembesül azzal, hogy nem mindenki jó és kedves. Az eddigi kis világa kis túlzással az otthonunkra korlátozódott, illetve a nagyszülők és a tesóm szintén védett kuckóira. Ő eddig csak kedvességgel találkozott és olyan emberekkel, akik szerették és bármit megtennének azért, hogy őt mosolyogni lássák, a közömbösség, ijesztgetés teljesen ismeretlen jelenségek voltak számára.
