50 éve van a zenei pályán, azonban ma már egészen másképp viszonyul az énekléshez, mint fiatalon. Úgy érzi, akkoriban hajszolta a sikert, törtető volt, ma viszont abban leli örömét, ha minél nagyobb átéléssel adhatja elő a dalait.
Forrás: Knap Zoltán
Hány dal született az elmúlt 50 évben?
Huszonnyolc albumom jelent meg, és körülbelül négyszáz dalt írtam. Este 11-kor kezdek el zenét szerezni, ekkortájt indul be a fantáziám. Reggel, még álmosan nem működik az alkotókészségem, akkor maximum finomítok egy dalon. Kiskoromban a szüleim állandóan azon mosolyogtak, hogy a kis Gjoni éjjel dob- és gitárszólót játszik alvás közben. A mai napig felkelek éjjel, kijövök a stúdiószobába, vagy ha nagyon félálomban vagyok, rámondom azt a két fontos szót az okostelefonomra. Gyakran kérdezik tőlem, miért vannak szanaszét szórva a gitárjaim a ház legkülönbözőbb pontjain. Azért, hogy ha jön az ihlet, mindig kéznél legyen valamelyik.
Mindent elért, amit szeretett volna?
Vagy így, vagy úgy, de egyszer csak megérzi az ember, hogy a csúcson van. Aztán azt is megérzi, ha a csúcsot kezdi elhagyni, de nem mindegy, milyen tempóban teszi. Nem érdemes ott megkapaszkodni. Zenei versenyeken, tévéműsorokban találkoztam olyan kollégákkal, akiknek láttam a szemében a tigrist, de én boldogan félreállok, és azt mondom: valósítsd meg önmagad, én már megtettem. Nem kell, hogy mindig én legyek a legjobb. Volt idő, amikor meghaltam, ha nem értem célba az elsők között. Megkaptam többek között a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztet, az eMeRTon- és az Arany Zsiráf díjat, de a Kossuth-díjnak még nagyon örülnék. Kabos László jut eszembe, akinek amikor odaítélték, azt mondta Hofi Gézának és Latabár Kálmánnak: muszáj ezt akkor megkapni, amikor az ember fél lábbal már a sírban van?
Mindenkinek megvan a maga küldetése.
Mondhatnám, azért küldött le az univerzum az energiáival a Földre, hogy zenész legyek. Egy biztos, zenéből tevődöm össze, abból van a szívem, és mindent dalban tudok kifejezni. Úgy érzem, ez nagyon könnyen megy. Hiszek a spirituális világban, nagyon szeretem a természetgyógyászatot, a mantrákat, és szívesen meditálok. Indiában a kolostorban odajött hozzám egy guru, aki azt mondta nekem, te valahonnan Kelet-Európából jöttél, valamilyen művészettel foglalkozol. Az a dolgod, hogy spirituálisan kevésbé fejlett embereknek „lefordítsd” azokat a dolgokat, amiket nem értenek. Nem vegyítem a popszakmát a spirituális világgal, de bátran felvállalom, hogy a művészet igenis egy megfoghatatlan csoda. A zene a világ legerősebb gyógyító energiája. Az India-ház elnök asszonya egy nap azt kérte, mutasd meg, bizonyítsd be, hogy birtoklod ezeket az energiákat. Így történt, hogy a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán a dalaimmal sikerült egy rákbeteg kislány életét meghosszabbítanom.
A zenei stílusa nem változott, de a dalait mintha másképp adná elő. Ez tudatos?
Fiatalon szemtelen, törtető, pikírt és kicsit öntelt voltam, de ki ne szédülne meg a nagy sikertől, ki maradna ugyanolyan csendes és szerény? Ma a gyönyörűségben lelem örömömet, amikor énekelek, és abban, ha látom, hogy a lírai dalok előadása közben az emberek szemében megjelennek a könnycseppek.
Évtizedekkel ezelőtt nem az átélés volt fontos számomra, hanem az, hogy mindenáron slágereket prezentáljak a legmagasabb hangok kiéneklésével.
Lírai dalokat énekel, de látszólag van egy keményebb énje is.
Az általános iskolában nagyon rossz tanuló voltam, de már akkor is egyfajta kettőség jellemzett, ami a mai napig megvan. Az egyik énem egy rossz, csavargó kisfiú volt, aki ötödikben megbukott matekból, művészettörténetből viszont versenyt nyert a Szépművészeti Múzeumban. Mediterrán, lírai dalokat éneklek, de ha hazamegyek, fölveszem a bőrdzsekit, felülök a Harley-Davidsonomra, és motorozom a poros országúton.
A koronavírusból felépülve már teljesen visszanyerte a régi önmagát?
Az egészséges életmódnak köszönhetem, hogy túléltem a betegséget. Soha nem cigarettáztam, nem vagyok híve az alkoholnak, kialszom magam, és sportolok. Megúsztam, nem bírt el velem a vírus.
A gyógyulást követően átértékelte az életét?
Nem vágyom rettenetes gazdagságra, már nem érdekelnek a világi hívságok, inkább örömben szeretnék élni. Mindig közel voltam a természethez. A réten lakunk a Pilis lábánál. Lovaink, kutyáink, macskáink vannak, és a saját magunk által termelt zöldségeket és gyümölcsöket esszük. Próbálom a lelki békémet megőrizni. Éveken keresztül jártam egy indiai kolostorba, ahol legutóbb több hónapot töltöttem. Nagy tanításokban volt részem, önmérsékletre, önuralomra, a szeretet megosztására, bölcsességre, türelemre, megértésre neveltek. Ezeket elhoztam, beivódtak a sejtjeimbe. Nem mondom, hogy mindig mindenben sikerül ezt az önmérsékletet alkalmaznom, de az erre való törekvés folyamatosan megvan bennem.
A Fannival való kapcsolatuk kiállta az idő próbáját. Tervezik, hogy hivatalossá teszik?
Megbeszélés alatt van az esküvő időpontja. Semmiképp sem hétköznapi módon fogunk összeházasodni. Fanni azt szeretné, ha lóháton vagy víz alatt kelnénk egybe, én viszont azt, hogy ejtőernyőzés vagy motorozás közben.
Névjegy
Született: 1953. augusztus 9., Budapest
énekes, zeneszerző és dalszövegíró
Párja: Fanni
Könnyűzenei karrierjét mindössze 18 évesen kezdte, amikor az 1971-es Táncdalfesztiválon egy csapásra ismert lett. 1977-ben a Bergendy-együttes énekese volt néhány hétig. 1979-ben megjelent első nagylemeze Delhusa Gjon címmel. 1980-ig részt vett valamennyi jelentős kelet-európai fesztiválon, amelyekről díjakkal tért haza. Németországban is sikeres karriert futott be. Több magyar és külföldi előadónak írt dalt. 1996-ban Mediterrán című nagylemezéért átvette Albánia legmagasabb kulturális kormánykitüntetését.
