A színész retteg attól, hogy nyugdíjba vonuljon. Fiatalos lendületét családi örökségnek tekinti, a mindennapi pörgésből nem akar kiszállni.
23 év után véget ért a Barátok közt, azonban Várkonyi András nem vesztegeti az idejét. Az idén 72 éves színész elárulta, hogy egy pillanatra sem pihent azóta sem. A lendületét családi örökségnek tekinti ugyanis édesapja is tavaly 95 éves korában ment el. Már megszokásból is folyamatosan dolgozik, de mi a titka fiatalos lendületének?
– Nehéz lenne kilépni abból a megszokásból, amit évek óta megszoktam. Úgy érzem, hogy meghalnék, ha nem dolgoznék – mondta.
A szinkron színészet, színházi próbák és a forgatókönyvírás köti le főként a minden napjait. De sokszor írt már novellákat is, amik meg is jelentek. Most is egy újabb könyv ötlet is foglalkoztatja.
– Korábban is már sokat írtam, rövidebb novellákat, sőt még a Barátok közt-be is párszor én írtam az epizódokat. De jelenleg nincs olyan anyagom, amit publikálják, de gondolkozom a következő könyv kiadásán is. Rengeteg ötletem van – hangsúlyozta.
Várkonyi a szinkronszínészetet és annak tanítását sem szeretné abbahagyni. Igyekszem a szinkronizációs munkákat most már jobban rendszerezni, szerencsére ebben a munkatársaim is rugalmasak. A fiam most segített berendezni egy szobát itthoni stúdiónak. Szükséges volt, hogy könnyebben tudjak tanítani.
A lezárásoknál nagyon nehéz volt az online oktatás a megfelelő adottságok nélkül, de így már sokkal jobb, könnyebb lesz nekem és a tanulóimnak is – mesélte büszkén a színész.
A rengeteg energiával rendelkező Várkonyi András olyan kultúrmisszióval járja az országot, ahol olyan színműveket adnak elő, mint Márai Sándor Kassai polgárok című darabját.
– Most is éppen Csökmőre megyek, nagyon szeretem ezeket a „kirándulásokat”, mindig nagy örömmel fogadnak minket a helyiek. Volt olyan is, amikor előadás után megvendégeltek a településen.
Azért a pihenésre is szakít időt egyik kedvenc elfoglaltsága az olvasás, a kedvencei a szép irodalmi és a történelmi könyvek.
