Németh Lajos szereti a tömegközlekedést, a villamoson pedig időnként megkérdezik tőle, milyen idő várható. S ugyan még senki nem akarta megverni azért, mert más lett az időjárás, mint amit megjósolt, egy hatalmas tévedésének azonban meglett a böjtje.
Forrás: Bors
A jókedélyű meteorológus nevetve emlékezett vissza a nem mindennapi bakira.
– Mint napjainkban, úgy a 90-es években is az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a prognózisok elkészítését és kiadását komoly csapatmunka előzte meg. Az aktuális időjárás-előrejelzést a meteorológus csak közölte a kedves nézőkkel. Az emberek mégis az ő személyéhez kötötték ezeket. Azon az ominózus napon azt mondtam a Híradó végén:
Kedves nézők, holnap estig számottevő havazás nem várható hazánkban.
Ez azt jelenti, hogy egy-két centinél több hó nem fog esni. Meteorológusként 46 éve minden reggel az a szokásom, hogy amikornfelkelek, kinyitom az erkélyajtót és körülnézek, hogy mi újság, az történt-e a légkörben, ami az előrejelzésben elhangzott. A prognózist követő reggel is így akartam tenni, de eltűnt az erkély, annyira betemette a hó. Vagy félméternyi esett, sokan az autójukat sem találták. Ez volt életem bakija meteorológusként. Nem tehettem mást, segítettem kiásni az autókat.
Ezután a Híradó szerkesztőjével együtt úgy érezték, illene magyarázattal szolgálni a nézőknek, és ez olyan fontosnak bizonyult, hogy a bocsánatkérés az összes aznapi hírt megelőzte.
– Szerencsémre vagy szerencsétlenségemre aznap este is én voltam a Híradóban a meteorológus. A szerkesztő megkérdezte:
„Lajos, nem kéne egy kicsikét visszatérnünk erre a dologra?”.
– Akkoriban zajlott a délszláv háború, tehát mindig az ezzel kapcsolatos hírekkel indítottak, de aznap este velem kezdtek. Egyperces masszív mea culpa következett, de én ezt szívemből tettem. Nincs annál rosszabb, mint amikor az ember ennyire mellétrafál. Műholdkapcsolaton keresztül Vujity Tvrtko tudósított Szarajevóból, aki csak nézett ki a fedezékből, hogy mi történt Magyarországon, mi lehet fontosabb a háborús híreknél? A 70-es, 80-as években, amikor csak a meteorológus szájából hallhatták, hogy milyen idő várható, kritikusabban fogadták az előrejelzéseket, mert azt hitték, mi földöntúli képességekkel megáldott lények vagyunk. Azt tapasztalom, az emberek ebben a tekintetben ma már sokkal megértőbbek.
Lajos nagyon sokáig harcolt azért, hogy a tévében csak képzett meteorológusok mondhassák el az időjárást a nézőnek, azok, akiknek ez a szakmája. Ám az élet felülírta ezt, mert a 90-es évek második felétől gomba módra szaporodtak a televíziós csatornák.
– Nem volt annyi képernyőre termett, képzett meteorológus, tehát nem lehetett kielégíteni a piacot. Ezért be kellett látnom, az időjárás alakulását mindenki el tudja mondani. Ma már kijelenthetem, nincs azzal gond, hogy kellemes külsejű, de nem meteorológus képzettségű embereket látunk a képernyőn. Dolgoztam ilyen kollégával, nagyon szépen elő tudja adni a várható időjárást. Nem feltétlenül muszáj tisztában lenni azzal, miként néz ki egy zivatarfelhő szerkezete, attól még az előrejelzés hiteles lehet. Most, amikor már ezer csatornán hozzáférhetők a prognózisok, mindenki láthatja, hogy ennek az egésznek mennyi buktatója van. Az emberek elfogadják, hogy nemcsak Isten, hanem időnként a légköri frontok útjai is kifürkészhetetlenek.
