Néma csend, szomorúság és megannyi mélyből feltörő emlék lengte be a Farkasréti temető ravatalozóját február 22-én délután. 57 nappal a halála után végső nyugalomra, urnasírba helyezték Damu Roland földi maradványait. A szertartás idejére az időjárás is megkegyelmezett, csak a fák között suhanó szellő simította végig olykor a búcsúszavakat, a gyászcsokrokra kötött hófehér szalagokon.
Az emelvényen elhelyezett urnát maréknyi ember állta körül, s lehajtott fejjel vettek végső búcsút Damu Rolandtól, akit túlságosan hamar, 47 évesen ragadott el a halál.
A szertartás zártkörű volt, de még így sem állhatott a színész hamvait őrző urna mellé mindenki, aki ismerte őt, és szerette volna megadni neki a végső tiszteletet. Az utolsó útjára csak a rokonok és azok a közeli barátok kísérhették, akik előzetes egyeztetés után írásos engedélyt kaptak erre a családtól.
Roland gyászoló szeretteiben kavarogtak az érzelmek: a szomorúság és a veszteség érzése mellett szemmel láthatóan jelen volt egy jó adag sértettség és düh is, amelyeket az elmúlt két hónap eseményei hagytak maguk után.
Vannak olyan családok, akik csak fontos életesemények, esküvők és temetések alkalmával gyűlnek össze. Utóbbiaknál gyakran előfordul, hogy ha korábban voltak is viták a rokonok között, azok maguktól elsimulnak és az esetleges nézeteltéréseket képesek végleg félretenni a felek. Ha másért nem, hát azért, mert az elhunyt jelentette életükben a közös pontot és a felé mutatott tisztelet ezt kívánja.
Talán Damu Roland édesapjában is hasonló gondolatok fogalmazódtak meg, ugyanis a búcsúztatón Éva néni is részt vehetett. Ez igencsak meglepő fordulat, hiszen éppen ő volt az, aki rendőrségi feljelentést tett Éva néni ellen, megakadályozva ezzel, hogy lebonyolítsa a temetés előkészületeit. Mindezt annak ellenére tette, hogy Roland a végakaratában felhatalmazta, sőt megkérte erre az asszonyt. Ennek fényében senki sem várta, hogy sírva borulnak majd egymás vállára, hogy vigaszt nyújtsanak egymásnak a gyászban.
A sírhelyhez tartó gyászmenetben néhány rokon a velük egyet nem értő családtagokról diskurált, szomorú, hogy még ebben a helyzetben sem tudták elengedni a sérelmeiket.
Azonban bármilyen parázs viták alakultak is ki közöttük az elmúlt 8 hétben, úgy tűnik, a jelenlévők a szertartás végén fátylat borítottak a múltra. Éva néni, Roland fogadott édesanyja a temetés után csupán annyit mondott, hogy: "Nagyon szép volt minden. Egy szavam sem lehet."
Roland hamvaival együtt talán a korábban sértett rokonokban dúló harag is örökre sírba száll.