Csézy háromgyermekes, 18 macskás ukrán családot fogadott be
„Igyekszünk nekik mindent megadni, hogy új életet tudjanak kezdeni” – mondta a Borsnak Csézy, aki gondolkodás nélkül felajánlotta segítségét a harkovi macskatenyésztő családnak. A gyönyörű énekesnő és férje vigyáz most Janára, az édesanyára és 8, 10, 20 éves gyermekeire, akik napokon keresztül menekültek Magyarországra 18 sziámi macskájukkal és dobermanjukkal.
Csézy és férje nagyon szeretik az állatokat, otthonukat négy kutyával és öt cicával osztják meg. Náluk a kedvencek családtagok, így nem is volt kérdés számukra, hogy az ismerős ukrán, világbajnok sziámi tenyésztő családnak segítséget nyújtsanak. Pedig még sosem találkoztak, de 2018-ban vettek tőlük egy gyönyörű cicát.
– Én azóta követem őket a közösségi oldalukon, több világbajnok macskájuk is van – mesélte ismeretségüket Csézy. – Amikor hallottam az első híreket, ahol ők élnek, Harkivban bombázás van, majd láttam a posztját, hogy a házuk melletti épületet találat érte, összeszorult a szívem! Írtam nekik, hogy bármiben tudok segíteni, szóljanak nyugodtan. Először nem akartak eljönni a bombázott városból, nem akarták otthagyni állataikat. Végül nem maradt más lehetőségük, beültek a kocsiba, a három gyerekkel, a kutyával, 10 felnőtt és 8 kölyök sziámival. Így rajtuk kívül egy-egy váltás ruha és élelem fért el nekik és kedvenceiknek. Ők egy jómódú család, akiknek három házuk van odakint, de most mégis alig van valamijük.
Jana útközben nemcsak állataiért, hanem szétszakadt családja másik feléért is aggódott. 72 éves édesanyja és 102 éves nagymamája ugyanis kint maradt, pár nappal később őket olasz rokonokhoz sikerült menekíteni. A háromgyermekes tenyésztő először Orosházára ment, a HungaroCat Magyar Országos Egyesület alelnöke, Tokody Stefanie panzióba költözött, hogy átengedhesse házát nekik.
– Ők ismerték egymást kiállításokról, de az csak rövid távú megoldás volt – folytatta az énekesnő. – Utána jöttek hozzánk, gyorsan összebarátkoztunk, szerencsére az állataink is. Igyekszünk nekik szép programokat is szervezni, hogy kicsit eltereljük a gondolataikat a helyzetről. Eltöltöttünk például egy csodálatos napot Egerben, az édesanyának születésnapja volt, megajándékoztuk egy tortával. Csodálom őket, mert az is hatalmas dolog, hogy van egyáltalán épkézláb gondolatuk. Egy egész élet munkáját hagytak maguk mögött, és fogalmuk sincs, mikor mehetnek haza, lesz-e hová hazamenniük. Igyekszünk nekik mindent megadni, hogy új életet tudjanak kezdeni. El sem tudjuk képzelni, mit éltek át, min mennek keresztül, de örülök, hogy így tudok segíteni!
