Oszvald Marika: A sorsom dönti el, hogy meddig tart az aktív életem
Oszvald Marika hamarosan a 70. életévét tölti. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő nem foglalkozik az idő múlásával és még a visszavonulását sem tervezi, a sorsa bízza, egészsége meddig engedi, hogy játszhasson.
Oszvald Marikának egyáltalán nincs hiányérzete, egyszerre öt előadásban játszik, és még egyáltalán nem érzi úgy, hogy végleg nyugdíjba kellene vonulnia.
Az öregség nem akadály, hiszen ez nem betegség. Ha a szervezetem jelezné, hogy nagyon elfáradt, abbahagyom. Ameddig ezt nem érzem, és egészséges vagyok, és amíg szükség van rám, mindent megcsinálok. Sosem terveztem, hanem napról napra haladtam, úgy éltem, amit az élet diktált. Azt is a sorsom dönti el, hogy meddig tart az aktív életem. Most még jól esik dolgozni, mert változatosságot hoz, és frissen tart. Tudom biztosan, ha már nem lépek színpadra, akkor is jól megleszek – kezdte a Borsnak.
Marika éveken át kétlaki életet élt. A hidegebb évszakokban főleg budapesti otthona, míg a tavasz beköszöntével gödöllői háza volt a bázisa. A koronavírus-járvány azonban ezt is megváltoztatta.
– Végleg kiköltöztem, már az elmúlt telet már itt töltöttem. Várom a jó időt, mert imádok kertészkedni, jól érzem magam a természet ölelésében. Csodálatos, mert nekem megadatott, hogy tudok ültetni, gyomlálni, túrni a földet, de főleg azért, mert még energiám is van hozzá, igaz, ma már ez is lassabban megy. Ezen sem kesergek, a természet rendjének veszem, hogy mindenhez több idő kell – jelentette ki.
A színésznőnek bár bőven van elfoglaltsága, mindemellett mindig is fontos volt, hogy a magánéletében is teljes életet éljen.
– Ezt a részt is kimaxolom, amennyire csak lehet. Az életem nem csak a színházból áll. A gyermekem, a hozzátartozóim, a barátaim és mindenki, akik körül vesznek, az életem részei, és ez a kor előrehaladtával sem változott. Hetven éves leszek, de nem szoktam ünnepelni. Én csak élem a mindennapjaimat, és mindegy, hogy ezt már hány évesen teszem – mondta mosolyogva Marika.
– Annyi azonban változott az elmúlt évtizedek alatt, hogy ma már Oszvald Marika néni vagyok, mindeközben meg nem érzem lelkileg magam idősnek, persze a testemben néha érezhető. A lélek nem öregszik, ha frissen tartjuk. A munkában sem húztam soha határt, nem volt rá szükség, mert ezt mindig az élet szabályozza. Most már olyan feladatokkal bíznak meg, ami a koromnak megfelelő, és nem is vágyom olyan munkára, amibe már nem illenék bele – mesélte érdeklődésünkre.
