A művésznő lánya nemrégiben ünnepelte a 15. születésnapját. Édesanyja nem az udvarlók, hanem valami más dolog miatt aggódik.
Szulák Andrea hamarosan a Lévi Story nagyszabású és látványos előadásban lesz látható, amely Kerényi Miklós Gábor rendezésében kerül bemutatásra a Siófoki Szabadtéri Színpadon. A színésznő a darabban a főszereplő-, Lévi édesanyját kelti életre, aki mindent megtesz azért, hogy szilárd bástyaként álljon a családja és a gyermekei mellett.
Andrea ebből a szempontból hasonlít az általa megformált karakterre, hiszen a való életben édesanyaként ő maga is tudja, milyen, amikor fontos döntéseket kell hoznia, szem előtt tartva a lánya érdekeit.
– Szerintem nem véletlenül gondoltak rám az alkotók, mert tudják, hogy én egy “címzetes nagy magyar anya vagyok”. Nekem nagyon nagy öröm, hogy édesanya lehetek – kezdte a Borsnak, s egyetlen szóban megfogalmazta, mit jelent számára az anyaság.
– Mindent! Én elsősorban anyának tartom magam. Az, hogy játszhatok színpadon, vannak koncertjeim az csodálatos, de az első gondolatom reggel, amikor kinyitom a szemem és az utolsó, mielőtt lecsukom, az a gyerekem – mondta Andrea, aki minden felkérést attól függően fogad el vagy utasít el, hogy befolyásolja-e a lányával töltött időt. Ahogy fogalmaz: ez egy hatalmas kötéltánc, bár nagyon szerencsésnek érzi magát, amiért a lánya remek partner ebben is.
Rozina idén ünnepelte a 15. születésnapját, s abba az életkorba lépett, amikor már szüksége van egy kis szabadságra. A kamaszkorral járó kihívások az édesanyáknak alaposan feladják a leckét. A tinik szeretnék maguk felfedezni a világot és bár a szülő tisztában van azzal, hogy ez az élet rendje, mégis aggodalommal telve nézi, ahogy a tizenéves lassanként elkezdi a saját életét élni. Egy lánygyermek esetében ez az érzés olykor erőteljesebb, Andrea azonban nem erősíti azoknak a szülőknek a táborát, akik legszívesebben puskával kergetnék el az udvarlókat.
– Nem féltem a fiúktól, mert szerintem ők is csodálatos emberek tudnak lenni, csak azoktól az ifjúkori hülyeségektől, amitől minden egyes édesanya félti a gyermekét, akár fiú, akár lány. Ez most az a kor, amikor nem az eszükre hallgatnak, hanem a szívükre, az ösztöneikre vagy a kíváncsiságukra. Igyekszem felvértezni őt, hogy ha lehet, akkor ne a saját kárán tanuljon – fejtette ki a színésznő, aki továbbra is a lánya érdekeit tartja szem előtt úgy, hogy közben továbbra is megmaradjon a kettejük között húzódó erős kötelék.