Zámbó Krisztián három hónappal ezelőtt jelentette be, hogy 11 év után véget ért kapcsolata Takács Zsuzskával. Ezzel sokakat meglepett, hiszen kevés, hozzájuk hasonlóan összeillő párost ismerhettünk a hazai sztárvilágban. És bizony a kását tényleg nem eszik olyan forrón….
Akik követik Krisztiánt és vagy Zsuzskát valamelyik közösségi felületen, tanúi lehettek kapcsolati vívódásuknak. Bár az énekes az utóbbi három hónapban többször is egyértelművé tette, hogy pontot tettek kapcsolatuk végére, a követői nem és nem akarták elfogadni, hogy a szerelmesek között végleg kihűltek az érzelmek. Az utóbbi időben pedig egymást érték a közös posztok, pont úgy, mint kapcsolatuk 11 éve alatt mindig. Zsuzska, ha csak tehette, elkísérte Krisztiánt a fellépéseire és látszott, rengeteg időt töltenek együtt. A Bors ezért is kereste meg az énekest. Arra számítottunk, hogy elmeséli, hogyan szelídülhetett barátsággá kettejük egykor lángoló, amolyan olaszos hévvel megélt szerelme. Arra a válaszra, amit Krisztián adott, magunk, de talán még ő sem számított.
„Ő a legerősebb támaszom...”
- Hát akkor öntsünk végre tiszta vizet a pohárba! Jó darabig számomra sem volt tiszta az, amit most fogok mondani, de mára a napnál is világosabb, hogy a mi szerelmünk nem hűlt ki és azt hiszem, soha nem is fog! - kezdte Zámbó Jimmy fia, akiből csak úgy ömlött a szó. - Szó szerint minden érzelem benne van a mi történetünkben, amit egy pár csak megélhet. Zsuzska a szerelmem, a legjobb barátom és a "legádázabb ellenségem", és ez vice versa így van. Ő a legerősebb támaszom és számomra senki boldogsága nem fontosabb, mint az övé, vagyis a miénk.
Arra jutottunk, hogy nem létezünk egymás nélkül
- jelentette ki határozottan Krisztián, akiből egy hatalmas sóhaj kíséretében szakadtak ki ezek a gondolatok. Némi szünet után pedig elárulta, tulajdonképpen soha nem mentek volna szét, ha nem uralkodik el rajta a jövőtől való állandó félelem.
„Kimondom úgy, ahogy van...”
- Az az igazság, hogy én negyvenkét évesen kezdtem azt érezni, hogy kifutok az időből és belekerültem egy borzasztó, szünet nélkül mardosó kétségfolyamba. Görcsösen akartam, hogy családunk legyen. Ugyanakkor erőt vett rajtam a félelem. Folyamatosan azt kérdezgettem magamtól, hogy vajon készen állok -e arra, hogy mindent megadjak Zsuzskának és a gyermekünknek, akire egyre jobban és jobban vágytam. Rengeteget dolgoztam, hogy azt érezzem, most már nem lehet gond és eközben, valahogy eltávolodtam a valóságtól, vagyis attól, aki a legfontosabb ember az életemben. Egy ponton pedig azt éreztem, hogy egyedül akarok lenni, hogy magamba nézzek és lekerüljön rólam a nyomás, amit magamnak generáltam. Én voltam az, aki kimondta, legyen vége, de Zsuzska ezt sosem mondta ki és nem is beszélt erről közösségi oldalain sem. Most pedig kimondom én, ahogy van:
Nekem Zsuzska lesz a feleségem és ő lesz a gyermekeim anyja!
- oszlatott el minden kérdést egyetlen mondattal az énekes, akit bizony bölcsé tettek a mögötte álló nehéz évtizedek és mára nem csak önmagát, de a jövőjét is világosan látja. Már csak magát akarja legyőzni és mivel tudja min kell változtatnia ehhez, biztos benne, hogy sikerrel jár.
„Végre érzem, hogy a helyemen vagyok”
- Szeretjük egymást, nincs mese! És ezt Zsuzsika minden nap ki is mondta nekem, akkor is, amikor ”külön voltunk”, bár ez talán sosem történt meg igazán és ő ezt végig tudta is. Eljutottam odáig, hogy ma már nem csak hallani esik jól ezt a szót, de kimondani is. Ez volt az én igazi harcom. Bárki bármit mond, nekem nem volt könnyű életutam és sosem lesz az. Talán mára mintha többen lennének azok, akik ezt látják. Végre azt érzem, hogy a helyemen vagyok és egyre inkább Zámbó Krisztián lehetek. Ebben pedig hatalmas szerepe van Zsuzskának. Persze én mindig Zámbó Jimmy fia leszek és erre kimondhatatlanul büszke vagyok, de nehéz volt úgy kitartani a pályán, hogy minden lépésemnél hozzá mértek. Tudom, hogy én én vagyok, ő pedig ő volt és ma már sokak számára világos, hogy nem mérem és sosem mértem magam hozzá. Ami nekem van, az a talán tehetségem, a hitem önmagamban, a páromban és néhány kemény, tapasztalattal teli évtized, ami igenis bölccsé tett. Már csak a folyton tervező énemet kell legyőznöm. Azt, aki percenként kérdezi: mi lesz? Tudom, hogy vannak és lesznek még kérdőjelek az életemben, de már nem akarok mindenre választ kapni és ez felszabadító. Csak szeretetre vágyom mindennél jobban, de már nem fontos, hogy mindenkitől megkapjam.
Zsuzska mindig is megadta nekem, talán többet is kaptam tőle, mint érdemeltem és ez nekem elég...
- fogalmazott Zámbó Krisztián.