Kamarás Iván: Sokat voltam a női öltözőben, de kiűzettem a Paradicsomból
Kamarás Iván édesanyja volt az első balerinák egyike a Pécsi Balettben. A gyönyörű és frissen díjazott Uhrik Teodóra egyszerre volt édesanya ugyanúgy, mint karrierjét építő táncművésznő. Kamarás Iván a Borsnak idézte fel, gyermekként a kulisszák mögött töltött időszak bájos emlékeit és mesélt a lassan felnőtté váló fiairól is.
Milyen a kapcsolata édesanyjával? Mikor beszélt utoljára a frissen Pécs díszpolgárává avatott művésznővel?
Minden nap beszélünk, van, hogy naponta többször. Pécsett is most voltam, mert meglepetésként ott voltam a díjátadón, ahol anyám egyik versét zenésítettem meg és énekeltem el a Pécsi Nemzeti Színházban. Tényleg nem sejtette, hogy ott leszek! Ezúton is köszönöm az ötletet a szervezőknek. Utólag azt mondta, hogy olyan volt az egész, mintha álmodna, meghatódtunk mindketten.
Mi az első emléke az édesanyjáról?
Nem voltam egy mintagyerek, valljuk be
…(nevet) Anyám volt az első balerinák egyike a Pécsi Balettben, aki szült és a karriert sem adta fel utána. Én sokat voltam a női öltözőben, sajnos a vizuális emlékeim nem tiszták erről már. (nevet). Kb. hat éves lehetettem, amikor anyám egyik kolléganője feltette a nagy kérdést: Dóri, nem túl nagy az Ivánka már ahhoz, hogy itt legyen? Anyám elgondolkodott és kijelentette, hogy de, ez már nem illik.
Kiűzettem a Paradicsomból.
Egészen a férfi öltözőig, ahol nevelőapámék vártak. Sok hasznos dolgot tanutam ott: pókerezni, dartsozni. Mondjuk egyiket sem űzöm.
Azt is nyilatkozta, hogy a Dancing with the Stars- ban elsősorban édesanyjának szeretett volna bizonyítani, aki táncművész. Ez egyébként jellemző Önre, bizonyítani szeretne?
Célorientált vagyok. Amikor megkapom a klasszik panel kérdést, hogy van-e szerepálmom, mindig azt felelem, hogy igen, a következő munka. Nálam nincs középút: vagy csinálok valamit ezerrel, vagy sehogy.
Egy interjúban elmondta, hogy korábban egyfajta anarchistaként sokat lázadt a skatulyák ellen, különc volt, még a haját is festette. Ma milyen fázisában van? Tart az útkeresés?
A skatulyákat most sem szeretem, hiszen színész vagyok, izgalmas mindig más bőrébe bújni. Magánemberként sem szeretem a címkéket, de már kinőttem a lázadó korból. Küzdő típus vagyok, de okkal, céllal, valamiért szeretek küzdeni, nem valami ellen. És élvezem a változást. Néhány éve például még egy teát is alig tudtam megfőzni, most pedig elindult egy gasztro videósorozatom Ízemlékek Kamarás Ivánnal címmel, ahol főzök.
A karantén alatt tanultam meg az alapokat, aztán szenvedéllyé vált. És tök jó érzés, hogy tudok főzni a fiaimnak és megeszik. Sőt, azt mondják ízlik is. (nevet)
Hogyan kezdi egy napját? Mennyi időt tölt a tükörképe előtt, és fontos, hogy mit mond reggel saját magának?
A színész egyik legfőbb munkaeszköze a teste, azt karbantartani nem hiúság, hanem kötelesség. Én a hét hat napján edzem: úszom, jógázom és meditálok. A transzcendentális meditáció napi kétszer 20 perc, ezzel kezdek minden reggel. A motorozás pedig nálam felér egy anti-aging csomaggal, töltődőm ezerrel. Én nyár elejétől, őszig motorozom, ezért is van nyaralás érzetem, ha ráülök.
Most egy R18-ast pörgetek, hát, egy csoda. Látja, ez is egy skatulya, a motoros Kamarás, de ezt szeretem, vállalom. És egy-egy koncert is tulajdonképpen egy edzés. Közel két órát játsszunk, ez az Egy fess pesti este, ahol a 20-60-as évek legjobb dalait éneklem, gipsy-swing stílusban, egy csodálatos zenekarral. Meseautótól a Villa Negráig minden van, nagyon szeretem, nagyon szeretjük. Zenei téren is lesz hamarosan valami új, na, erről már nagyon beszélnék, de még nem lehet.
Elmondta már, hogy nem szereti a konfliktusokat, ezekben létezni. Gyorsan békül?
Hirtelen haragú vagyok, de gyorsan leketyegek. Ha pedig én vagyok a hunyó, akkor humorral igyekszem oldani a helyzetet. Hol sikerül, hol nem annyira.
Milyen apának tarja magát? Támogatná gyerekeit abban, hogy színpadi emberek legyenek?
Hogy milyen apa vagyok, azt ne én döntsem el.
A nagyobbik fiam, Igor a METU-n tanul, műsorvezető lesz és nagyon tehetséges. Látom, hogy ez az, amiben megtalálta önmagát, most lett felnőtt. A kisebbik fiam, Zalán táncművészetin tanul, de közben már saját dalokat is ír, énekel, gitározik, nagyon tehetséges. Jó, tudom, elfogult vagyok, vállalom. Támogatom a fiaimat, bármi is legyen az álmuk.
Újra elkezdődött az évad, miben láthatjuk legközelebb?
Nálam folyamatos a munka, nagyon sokat dolgoztam nyáron is. Hamarosan elárulhatom a részleteket, de volt nagyjátékfilm Trokán Nóra, Reviczky Gábor és jómagam főszereplésével, sorozat, amiről még semmit nem beszélhetek, Egy fess pesti este koncertek, Ízemlékek Kamarás Iván címmel gasztrosorozat. Hálás vagyok, de bevallom, fáradt is.
Névjegy
Kamarás Iván balett-táncos gyermekeként már hamar belekóstolt a színházi világba, így nem csoda, hogy saját hangjának kifejezésére is a színpadot választotta. Munkáját már fiatalon Jászai Mari-díjjal jutalmazták 2006-ban. Már fiatalon megtalálták a nagy színházi szerepek, mint Shakespeare Othellója, de a film sem kerülte el: a Miniszter félrelépben is emlékezeteset alakított. Rendszeresen vannak zenei közreműködései, önálló nagykoncertjei, mindennap meditál és mindennél fontosabbak neki fiai Igor, és Zalán, akik örökölték édesapjuk sármját, és szintén a színpad felé kacsintgatnak, bár más formában, mint Iván.
