Még saját érzéseink is rakhatnak ránk lelki terheket – ezzel Keresztes Ildikó is ugyanúgy küzd, mint bárki más. Az M2 Petőfi TV zenés portréműsorából az is kiderült, hogy az énekesnő miként kezeli az ilyen helyzeteket.
A Magas és Mély című műsor vendége volt péntek este Keresztes Ildikó, aki életének fontosabb pillanatairól is őszintén beszélt. Elmondása szerint minden előadóművész nagy kilengésekkel éli meg az érzelmeit, és habár ez sokszor az előnyére válik alkotás közben, vannak hátrányai is.
– Minden művészember abnormális. Nehéz kezelni ezt az abnormalitást másoknak is, de leginkább magamnak. Ezzel magamat pusztítom
– kezdte a beszélgetős műsorban Keresztes Ildikó. – De ez áldás és átok egyszerre. Én ebből építkezem. Ahhoz, hogy létrehozz, alkoss, ezer fokon kell felfelé és lefelé is menni. Máskülönben csak középszerű dolgok jönnének létre – tette hozzá az énekesnő, aki már nem égeti a gyertyát ugyanannyira, mint korábban.
– Az idősödés az egyfajta bölcsebbé válás. Megtanultam magamat kezelni, már nem engedem be a rossz dolgokat. Emlékszem például volt olyan, hogy megláttam egy halott állatot és onnantól kezdve úgy rátúráztattam magam, hogy estére belebetegedtem. Most már eleve ellenkező irányba nézek. Tudom, hogy nem tudok rajta segíteni, de magamat még tönkre tudom tenni, ha nem figyelek oda – tette hozzá a színművész- és énekesnő, aki arról is beszélt, hogyan birkózott meg nagymamája elvesztésével.
– Óriási trauma volt, amikor elveszítettem anyai nagymamámat. Egyszerűen nem akartam felfogni, hogy egy ilyen nagyon szép, nagyon erős, nagyon határozott nő, egy pár hónap alatt a rák által leépült. Olyan sokkot kaptam amikor meghalt, hogy egy utána depressziós lettem, amit évtizedeken keresztül nem tudtam feldolgozni. Nyilván voltak még magánéleti és szakmai mélypontjaim. De valószínűleg vannak ilyen kiégési folyamatok. Ilyenkor nem kell azt hinni, hogy vége a világnak. Türelemmel kell várni, hogy a nagyon mélyből szépen elkezdjen feljönni az ember – tette hozzá Keresztes Ildik az M2 Petőfi TV műsorában.