A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő dalain generációk nevelkedtek, és a hangja mai napig belengi a gyerekszobákat. Legyen szó a Micimackóról, a Bóbitáról, vagy a Sehallselát Dömötörről, ezek olyan kapcsot jelentenek emberek százezrei közt, melyeket sohasem lehet elszakítani. Ma ünnepli 80. születésnapját Halász Judit, akivel a life.hu készített ünnepi interjút. Ebből közlünk most részletet!
Fotó: Bors
Olyan, mintha kicsit mindenki nagymamája lenne, mert generációk nőttek fel a dalait hallgatva.
– Eleinte az ország anyukájának mondtak, mára nagymamájává avanzsáltam. Előfordul, hogy megállítanak az utcán harmincéves fiatalok és olyan szépeket mondanak a dalaimról, arról, hogy milyen hatással volt a gyermekkorukra, hogy mindig meghatódom. Felnőttek és családot alapítottak azok az emberek, akiknek az első lemezeim készültek, és most ők, akik hallgatták a dalaimat, elhozzák a koncertjeimre a saját gyerekeiket. Ez egészen különleges élmény, más nekik játszani, mint csak a gyerekeknek, ezért már nemcsak a picikhez, hanem a szülőkhöz is szólok. Emiatt született meg A dal ugyanaz marad, amit Bródy olyan szépen megírt, hogy amikor először hallottam, majdnem én is elsírtam magam.
A megannyi koncert és gyerekeknek szóló előadások után maradt ereje, maradt szeretete a saját gyermekére?
– Hát persze! Arra mindig nagyon vigyáztam. Szerencsére nem volt ebből sohasem probléma. A fiamat néha elvittem egy-egy koncertre és láttam, hogy nagyon izgult értem. Ha új előadásom van, ma is mindig elhívom és elhozza a fiait, akik pedig már kamaszok és tudjuk, hogy az felnőtt szemmel nem könnyű életkor. (nevet)
Rengeteg nehézséggel kellett szembenéznie az élete során, akár az autóbalesetre, akár a betegségére gondolok, mégis úgy tűnik, sikerült megőriznie a jókedvét.
– Szörnyű, ha valaki szomorúan éli az életét, mert addig tart az élet, amíg az ember kíváncsisága és jókedve is tart. Nem lehetünk mindig boldogok, nekem sincs mindig jó hangulatom, de igyekszem ragaszkodni azokhoz a dolgokhoz, melyekből erőt tudok meríteni, amelyek feltöltenek energiával és ezekre összpontosítok. Ilyen a családom, ilyen egy jó színházi előadás, egy könyv vagy az utazás.
Vannak még tervei?
– A 18 és 80 között az a különbség, hogy fiatalon az ember még nagy terveket sző, és sokat szeretne elérni. Egy bizonyos kor fölött viszont már csak a napok a fontosak, hogy azokat úgy éljem meg, ahogy szeretném. Vannak terveim, de igazából nem szívesen beszélek egyikről sem, mert olyan változó a világunk, hogy nem tudjuk mit hoz a holnap.
– A színház remélem még az életem része maradhat és koncertjeim is lesznek, a hagyományos karácsonyi koncertjeim a decemberi vasárnapokon a Vígszínházban például idén sem maradnak el. Most októberben megjelenik egy best of lemezem az első 15 év legismertebb és legnépszerűbb dalaiból, az eredeti felvételekkel, a Hungarotonnál. Azt a merész címet adtam neki, hogy MIÉNK A VILÁG. Ezeknek a daloknak a java része a kicsikhez szól és remélem valóban övék lesz a világ!
Mi az, amit megtanult az élettől?
– Nevetségesnek vagy közhelyesnek hangozhat, de azt tanultam, hogy a figyelem és a szeretet a legfontosabb és ezeket minden gyereknek meg kell kapnia. Akire nem figyelnek, az elvész. Sok tehetség elkallódik, mert nem veszik észre, hogy mi rejtőzik bennük. A másik pedig az elfogadás és a nyitottság, és ha egyet lehetne kérni az emberektől, így a születésnapomra, akkor azt szeretném, ha megszűnne a gyűlölködés.
A Halász Judittal készült teljes interjút a life.hu-n olvashatja el!