Gyermekkori traumáiról vallott Liptai Claudia, aki Kadarkai Endre beszélgetős műsorában vendégeskedett. Komoly témákat feszegettek, ahol a gyermeki gonoszság is szóba került, társai őt is bántották.
Forrás: Metropol
Liptai Claudia őszintén beszélt gyermekkori traumáiról, sérelmeiről Kadarkai Endre Szavakon túl című műsorában.
Csúnya voltam, kövér voltam. Én voltam az utolsó, akit az osztályban egy névsorban beírtak, hogy na, ő is tetszene
– idézte fel a fájdalmas emléket.
– Egyszer szerencsétlen Varga Zoli odaírt harmadiknak. Onnantól nem volt menekvés Varga Zolinak, ahol tudtam, elkaptam az összes lassúzós buliban… – nevette el magát. Úgy érzi, külseje miatt hátránnyal indult, ezért kellett neki valami plusz: csípős humorát, nyelvét ennek köszönheti.
A kirekesztés is szóba került:
Nem közösítettek ki, de volt, amikor levegőnek néztek. Azt hiszem, ez a világ legszemetebb dolga, mikor kitalálják az osztálytársaid, hogy ma nézzük őt levegőnek, és ne szóljunk hozzá
– elevenítette fel Clau, akihez egy napig nem szóltak a társai.
– Nagyon jót röhögtek, mondták, hogy "ugye milyen jó poén volt?" Én akkor zokogtam. Én nagyon szeretnék mindig tartozni valahova – idézte fel.
A szeretethiány, önbizalomhiány is szóba került, mely gyermekkorából eredeztethető. Állítása szerint nincs önbizalma, és a férfiakkal való kapcsolatára is rányomta a bélyegét apja viselkedése.
– Azt láttam, hogy apám nem hagyja abba a piálást és a verését az anyámnak, nem szeret eléggé ahhoz, hogy lássa, hogy teszi tönkre az életemet, vagy a gyerekkoromat… Hogy az anyám nem válik el, mikor látja, hogy megy tönkre a gyerekének az élete.
Hogy ez azt jelentette, hogy nem szeretnek eléggé.