Nagy a boldogság, megszületett Szegedi Fecsó és Bea első közös gyermeke. A kicsi a vártnál korábban érkezett, az édesanya a Borsnak mesélte el először, milyen izgalmakban volt része a szülés előtti órákban.
Amint az orvosa megtudta, hogy Bea várandós azonnal veszélyeztetett terhesnek nyilvánították a tavalyi vetélése miatt. Emellett azt javasolták, programozott császármetszéssel hozza világra a kisfiát, aki Amerikában látta meg a napvilágot.
– Megvolt az időpont, azt terveztük, hogy október 18-án, kedden reggel bemegyünk a kórházba, szépen mindent előkészítenek és megszületik a kicsi. Na de nem ez történt. Péntek este furán éreztem magam, nem igazán tudtam aludni sem, mert folyton kijártam a mosdóba. Amikor szombat reggel felkeltem, észrevettem, hogy vérzek. Bementünk a kórházba, megvizsgáltak, két ujjnyira voltam tágulva, de mondták, hogy ez nem olyan sürgős, menjek haza nyugodtan. Ráadásul szombaton nem is volt bent a dokim – kezdte a Borsnak Bea, aki nyugodt szívvel hazament, részben azért is, mert nem voltak összehúzódásai.
– Aznap este 8 óra körül amikor lefeküdtem aludni, elkezdett erőteljesen rugdosni a gyerek a hasamban. Egyszer csak abbamaradt a rugdosás és jöttek a fájások. A kisfiam, Medi mellettem aludt, Fecsó kint volt a nappaliban, én pedig nem voltam benne biztos, hogy szóljak-e neki. Egyre erősödtek az összehúzódások, 10 óra körül már 4 percenként jöttek. Nem bírtam tovább, olyan fájásaim voltak, hogy nem igazán voltam már képben, szóltam Fecsónak, hogy azonnal menjünk be a kórházba! – folytatta, s hozzátette, nem várt fordulatot vettek az események, hiszen most Amerikában vannak és nincsen segítségük.
– Medi velünk volt hétvégén és úgymond senkink nincs itt kint. Egy barátunk vigyázott volna rá kedden, de mi szombaton éjfél körül értünk be a kórházba. Medit persze nem engedték fel a szülőszobára, Fecsó vigyázott rá, úgyhogy egyedül kellett mennem szülni, egy vadidegen országban. Nagyon kemény volt! Felvittek tolókocsiban, 10 ember ugrált körülöttem, mindent mondtak, írtak, kérdeztek, aztán hívták a dokimat és megcsászároztak. Egy óra alatt lezajlott az egész, komplikációk nélkül, viszont Fecsó otthon volt a gyerekkel, így szegénykém lemaradt a szülésről. Az egyik ápoló mondta, hogy felveszi nekem videóra az egészet, tök aranyos volt! Hajnali kettőkor született meg a kicsi, de Fecsó csak másnap reggel 8-kor jöhetett be Medivel. Azt mondta, talán jobb is, hogy nem volt bent, mert nem bírta volna a vért – magyarázta a kismama, aki az első pillanattól kezdve nem múló rajongással nézi a kisfiát.
Az édesanya a várandósság vége felé gyomorégéssel küzdött, ami a közvélekedés szerint arra utal, hogy hajjal születik a pici. Ez Bea esetében is beigazolódott.
– Nagy haja van, olyan cuki! Máris szerelmesek vagyunk a gyerekünkbe! A születése óta egy másik univerzumban vagyunk, egész nap csak ámulunk Fecsóval, hogy mennyire szép! Aranyos és jó baba, egyáltalán nem sírós. Nagyon figyelmesek a nővérek is, félóránként megnéznek minket, hogy minden rendben van-e. Ez nem az a kórház, ahonnan haza akarsz menekülni… – tette hozzá nevetve Bea, aki már egy nappal a szülés után is meglepően jól van ahhoz képest, hogy egy komoly operáción esett át.
– Az első pillanattól kezdve mellettem van a pici. Először javasolták, hogy elviszik, pihenjek nyugodtan, de mondtam, hogy nem vagyok rosszul járok-kelek. Nekem sokkal jobban fájt a rendes szülés. Meglestem a sebemet, nagyon szépen összevarrt az orvos, szinte nem is látszik és fura módon könnyebben is mozgok, mint az első szülésem után – árulta el Bea boldogan, akinek hivatalosan 3 napig kellene bent maradnia, de mivel ennyire jól van, akár haza is mehetnek.