Kocsmájáért küzd Lajsz András
Kemény évek vannak Lajsz András háta mögött. A közkedvelt vendéglátós ennek ellenére pozitívan tekint a jövőre, és igyekszik megélni mindig boldog pillanatot.
Nehéz időszakon van túl Lajsz András szakács, cukrász, Guinness-rekorder mixer. A koronavírus-járvány miatt be kellett zárnia újonnan megnyitott érdi kocsmáját, és az egészségügyi helyzete sem volt fényes: öt infarktuson és egy agyvérzésen van túl.
Munkatársunk felkereste a vendéglátóst, aki a tőle megszokott derűvel felelt arra a kérdésre, hogy érzi most magát:
– Boldogan nézek a jövő elé, dacára annak, hogy sok viharfelhő érkezik. Dolgozom, amíg tudok, de rémisztően emelkednek az árak: a gáz, az áram, az éttermek bezárnak…
A Bors megkérdezte, hogyan próbál talpon maradni ezekben az időkben.
– Rendezvényeket szervezek, ezzel próbálok nagyobb forgalmat csinálni, több bevételhez jutni. Egyelőre nincs veszélyben a kocsma, nehéz helyzet ez, de nem adom fel! Ha majd mégsem tudom fenntartani, akkor újra be kell zárnom. Nincs b tervem erre az esetre – ismerte el a díjnyertes mixer. – Évekre való anyagi tartalékom nincs, de kihúznánk valameddig. Aztán jön a nyár, és akkor biztosan jobban fellendül az üzlet.
Addig sem kesereg, közeledik a kedvenc ünnepe, a karácsony:
Együtt lesz a család, remélem, az unokámat is láthatom. A fiam családja Athénban él: vagy ők jönnek, vagy mi megyünk. Már nagyon hiányoznak.
Lajsz András vallja, az a fontos, hogy szeretet és egészség legyen: ezek most hála istennek megvannak az életében.
Igyekszik az apró dologban is meglátni a szépet.
– Boldoggá tesz, ha valaki felismer, és rám mosolyog az utcán. Sokszor onnan kapok kedvességet, ahonnan nem is várom. Mondok egy példát: nagyon szeretem a palóclevest. Épp egy rendezvényen voltam, amikor odalépett valaki, hogy most lett kész a palócleves. De én akkor épp nem tudtam enni belőle, erre azt felelte, hogy rak el nekem műanyag dobozba, hogy hazavigyem, mert tudja, hogy szeretem. Milyen figyelmes!
Nem szabad szomorkodni. Én álmomban is mosolygok.
