Patkányok és hajléktalanok lepték el Lópici Gáspár elhagyott házát - fotók
Két méter magas gaz, omladozó falak, rágcsálók és a kerítésen át bemászó hajléktalanok tanyája a brutálisan meggyilkolt színész egykori otthona. A Bors megnézte, milyen állapotok uralkodnak a másfél éve lakatlan ingatlanban.
Jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte november 24-én a Fővárosi Ítélőtábla Szilágyi Pétert. Az egykor operatőrként dolgozó 51 éves férfi két évvel ezelőtt, 2020. május harmadikán az édesanyja szeme láttára, egy kalapáccsal agyonverte az édesapját, Szilágyi István színészt, akit az ország többek között a Keménykalap és krumpliorr című televíziós sorozat Lópici Gáspárjaként ismert és szeretett meg.
Brutális gyilkosság történt
A családi tragédia híre pillanatok alatt söpört végig az interneten, és bizony azóta sem lehet feldolgozni, hogy történhetett meg. Egyfelől a família házában uralkodó elképesztő nyomorúságos körülmények miatt sokkoló, ami történt – amivel csak a gyilkosság után szembesült a társadalom –, másfelől a gyilkosság brutalitása miatt: a házaspárral egy háztartásban élő és velük egy ágyban alvó (!) akkor 49 éves fiú a hajnali órákban egy kalapáccsal addig verte a saját apja fejét, miközben kínozta, amíg a 82 éves, védekezésre képtelen színész meg nem halt. Mindezt végig nézte az édesanya, Jolán is, aki csak akkor szaladt segítségért, amikor már késő volt…
Pétert a helyszínen fogták el a rendőrök, és azonnal előzetes letartóztatásba helyezték, ami ellen nem csak ő, de az életben maradt édesanyja is kifogással élt, szerették volna, ha házi őrizetben várhatja meg az ítéletet. Szilágyi Péter ügyvédei a tárgyalássorozat alatt azzal védekeztek, hogy a férfinek komoly személyiségzavara van, pszichésen zavart és nem beszámítható, de a bíróság végül úgy döntött, hogy ez a kórkép a beszámítási képességét nem befolyásolja, így életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.
Hónapokkal a mészárlás után is ott éktelenkedtek a kifröccsent vércseppek
Szilágyi István felesége, Humenyánszky Jolán, az egykoron ünnepelt szobrász a tragédia után és a borzasztó életkörülmények ellenére sem volt hajlandó kiköltözni a rákosligeti házukból, ott élt egészen a haláláig, 2021 februárjáig. Az özvegyet több segélyszervezet, és egy szeretetszolgálat is támogatta étellel, ruhával, fűtőanyaggal, de az életminőségén még a jó szándék sem tudott javítani, borzasztó körülmények uralkodtak az egykoron szebb napokat látott házban. A belső terek padlózata beton volt, sem parketta, sem szőnyeg nem volt sehol. A fürdőszobát – amikor még benne laktak – szemmel láthatóan senki sem használta, nem volt tükör, sem törölköző, a vízkő és a kosz elszínezte az egykor kék színű csempéket. A gyilkosság helyszínén a nappaliban hónapokkal a mészárlás után is ott éktelenkedtek a kifröccsent vércseppek, melyekből jutott az ágyneműre is, ebben aludt Jolán néni még nagyon sokáig. A csukhatatlan ajtajú szekrényekben kevéske agyonhasznált ruha, a poros polcokon Jolán alkotásai, a kertben oda nem illő módon különleges, japán tyúkok legelészték a derékig érő gazt.
Borzalmas állapotok a házban
A szülők halálával és a fiuk életfogytig tartó börtönbüntetésével úgy tűnik, végleg kiürült a ház. A jog szerint Péter kizárható az örökösödésből, hiszen az apja életére tört, így az a külföldön élő egyetlen rokonuk lehet a jogos örökös, aki úgy tűnik, hogy nem él a jogaival, mert szemmel láthatóan nagyon régen nem járt a környékén sem.
A házon egyébként 30 millió forint jelzálog volt a szülők távozásának pillanatában, így nem kizárható, hogy a bank tulajdonába került az ingatlan, de mintha a pénzintézet sem kapkodná el az értékesítést, másfél éve nem történik semmi.
Az elmúlt időszakban a szomszédok elmesélése szerint egyre félelmetesebb dolgok történnek errefelé:
Én nem vagyok egy félős, de egyre kevesebbszer merek kimenni a házból sötétedés után
– mondta a Borsnak a ház közvetlen szomszédságában lakó Marika
Rengeteg a patkány, az egér, már jeleztük ezt az önkormányzatnak, ők hoztak ugyan rágcsáló csapdákat, de ezenkívül nem történt semmi. Volt, hogy hajléktalanok másztak be a kertbe, pedig kint van a figyelmeztetés, hogy kamerával őrzött terület.
– Mondjuk, ki fizetné a biztonsági céget? – kérdezte szinte magától Marika, majd így folytatta: – Senki… Szóval bemásztak és egy sátorban laktak a fenyő alatt… Nem tudom, hogy mennyire veszélyes népek, mindenesetre nem az a szomszédság, amit az ember kíván magának. A ház egyébként rohad szét, omladozik, a kertben két méter magas a gaz, nézzék meg nyugodtan, hogy milyenek a körülmények. Egy horrorház ez az ingatlan, aki egyszer megveszi, annak le kellene rombolnia a földig, hogy nyoma se maradjon azoknak az energiáknak, amik még mindig körüllengik… Nyomasztó az egész – tette hozzá a szomszéd.
