Fájdalmas karácsony: Mazsi szenteste óta nem veszi fel a telefont Berki Krisztián édesanyjának
Júliának idén már fia nélkül kellett töltenie a karácsonyt.
Forrás: Ripost
Berki Krisztián májusi halála az egész országot sokkolta, családja pedig megtört a fájdalomtól. A volt Fradi-vezér édesanyja, Júlia számára csak az unokái nyújtanak vigaszt, ám az idei karácsonyt nélkülük kellett töltenie.
Fotó: Gabe / Metropol
Akár több napot is Krisztiánnal töltöttem karácsony idején, de most csak a sírjára borulhattam rá. Gyújtottam egy mécsest, és köttettem egy csokrot három piros rózsából, amibe egy angyalkát is belefűztem.
– Egy hónapja lettem beteg, sajnos, súlyos tüdőgyulladásom volt, ezért nem tudtam Budapestre utazni. Most már jobban vagyok, Natikámat át is ölelhetem majd januárban, mert síelni megy. Az édesanyjával már meg is beszéltük, mikor találkozunk. A kis Emmát azonban nem tudom, mikor láthatom… Itt az ajándéka, egy kis beszélő plüss elefánt, de hogy mikor adhatom oda neki, még nem tudom.
Mazsit ugyanis hiába hívtam többször is 24-én, nem vette fel a telefont, és nem is hívott vissza. Tudom, más is van, aki ritkán láthatja az unokáját, mert mondjuk külföldön él, de legalább rendszeresen hall róla és beszélnek. Olyan boldog lennék, ha Mazsi a szép autójával néha csak úgy elhozná a kicsit, akár egy órára is. De úgy látom, túl elfoglalt ehhez
– panaszkodott a Blikknek Júlia, aki még tisztán emlékszik a tavalyi karácsonyra, az utolsóra, amit a fiával tölthetett.
Fotó: Bánkúti Sándor
– Emlékszem, Krisztián azt mondta Mazsinak, vigyen el vásárolni, és válasszak, amit csak akarok. Sok szép ruhát kaptam a fiamtól, szinte minden nap rajtam van egy-egy darab a halála óta. Ezen kívül a kiskutyám az, akiről minden nap eszembe jut Krisztián, hisz tőle kaptam, és egy igazi cukorfalat. Sokat beszélek hozzá, van, hogy véletlenül Krisztiánnak szólítom, de egyébként is sokat beszélek a fiamhoz, érzem a jelenlétét minden percben – mondta Júlia, majd hozzátette: szerette volna emlékbe eltenni azt a fa gyöngyökből fűzött karkötőt, amit mindig a fia csuklóján látott, de a mai napig nem kapta meg.
Mazsi azt mondta korábban, hogy majd… De azóta sem kaptam meg, pedig ez egy szép karácsonyi ajándék lett volna. Ez nem ékszer, az értékét az adja, hogy a fiam csuklóján volt nap mint nap. Egyébként sosem kértem semmit sem Krisztiántól, sem Mazsitól.
– Emlékszem, a fiam még mondta is évekkel ezelőtt Natinak, hogy képzelje el, a mama olyan, hogy sosem kér semmit, még tőle sem. És tényleg így volt. Igaz, Krisztián gyakran meglepett valamivel, de ezek nem pénzben mérhető dolgok. Mazsitól is csak azt kértem, hogy egyeztessünk a fiam síremlékéről. Legutóbb azt mondta, tavasszal kész lesz. Mondtam, hogy szóljon, mert mi is beszállunk anyagilag, de azóta semmi hír. Szomorú időszak ez, és csak azt remélem, hogy hamarosan átölelhetem a két imádott unokámat, mert nekem csak ennyi maradt Krisztiánból.
