Czutor Zoli: Nem akarok csodagyereket csinálni a fiamból
A Belmondo énekesének tízéves fia, Simon a saját zenekarával adja meg az alaphangulatot édesapja együttesének koncertje előtt. Ám tisztában vannak azzal, hogy a sikernek komoly buktatói is lehetnek.
Czutor Zoli nagyon büszke Simon fiára, aki hétévesen komolyabban is elkezdett érdeklődni a zene iránt, de pontosan tudja, milyen veszélyes lehet gyermeke számára a könnyen és túlságosan korán jött hírnév.
Mondjuk ki, ez a legnagyobb dilemmám. Nagyon komolyan veszem azokat a tapasztalatokat, amiket a hazai és a külföldi előadóktól látok: egyrészt, a legritkább esetben fordul elő, hogy egy gyereksztár felnőttként is sikeres, másrészt sajnos nem sok példa van arra, hogy valaki lelki trauma, pszichózis nélkül megússza a korán jött sztárságot
– kezdte a Borsnak a Belmondo énekese, s elárulta, a fia életében hogyan próbálja egészséges szinten tartani a gyorsan jött sikert.
„Ugyanolyan 10 éves kisfiú, mint a kortársai”
– Simon kap színházi- és koncert felkéréseket is, de szigorúan csak azt vállaljuk el, amihez neki van kedve. Az, hogy a Street Sixteen az előzenekarunk annak köszönhető, hogy a fiúk maguk kérdezték meg, lehetne-e. A Pesti Magyar Színházban a Valahol Európában egyik szerepére kérték fel, ahol szintén elégedettek vele, jövőre pedig Paul McCartney 80. születésnapja alkalmából emlékezik meg róla a Vígszínház, ahol 5 dalban lesz fellépő vendég Simon fiam.
Ennek ellenére azt gondolom, nem férne bele az életünkbe még 2-3 színházi előadás vagy hogy hetente koncertezzenek a zenekarral. Egy biztos; meg kell hagyni gyereknek, ő ugyanolyan 10 éves kisfiú, mint a kortársai
– mondta Zoli, s hozzátette, a gyermekei közül Simont érdekelte a legjobban a zene, ezt a hozzáállást és lelkesedést biztosan nem tudta volna előidézni szülői ráhatással.
„Az első gyerekemnél elrontottam ezt”
– Ugyanígy vélekedek az élsportoló gyerekeket illetően is. Egy dolog, hogy egy kisfiú tehetséges fociban, küzdősportban vagy atlétikában, de nem gondolom, azt, hogy emiatt heti 5-10 alkalommal edzésekre kellene járni és elvenni az egész gyerekkorát. Az első gyerekemnél elrontottam ezt, mert nagyon szigorúan fogtam Leventét mindenben. Bár kitűnő tanuló volt és nagyon tehetséges a zenében – 9-10 évesen a Volt fesztivál válogatás CD-n megjelent Minek a jó bot, minek az orsó? című dala – de attól tartok, egy életre elvettem a kedvét azzal, hogy minden nap erőltettem a gyakorlást – vallotta be az énekes, aki a későbbi évek során sokkal könnyedebben vette a nevelésnek ezt a részét. Talán ennek a lazább hozzáállásnak köszönhető, hogy Simon óriási lelkesedéssel lép fel a színpadra, de vajon hogyan éli meg a gyorsan jött sikert?
„Szerencsés előadói alkat”
– Simonnak az előadás és a fellépés előtt remeg keze-lába, de végtelenül szerencsés előadói alkat, mert amint elkezdődik, képes azonnal átadni magát a darabnak vagy a dalnak. Egyáltalán nem tűnik úgy, hogy Simonnak a fejébe szállt volna a siker, meglepően jól kezeli ezt a dolgot.
Erre odafigyelünk, szoktuk mondani neki, hogy: Attól még nem lesz művész valaki, mert tehetséges és az ölébe pottyant néhány lehetőség.
– Nem akarok csodagyereket csinálni a fiamból, még kamasz sztárt sem, azt gondolom, bőven lesz még ideje eldönteni, akar-e 17-20 éves korában is ezzel foglalkozni. Én nem szeretném és nem is fogom egyengetni az ő karrierjét – zárta gondolatait Zoli, aki szeretné, ha a kisebb gyermekei megtalálják a saját útjukat és sikeresek lennének az általuk választott hivatásban.
