Kis Grófo: A mai napig nem tudom elhinni, hogy elment az édesapám
A család két év után sem tudta feldolgozni Nagy Grófo korai halálát. A rokonság és a barátok jelenlétében évfordulója alkalmából a nyughelyénél gyermekei kedvenc dalait fogják elénekelni, misét tartanak emlékére, sőt az asszonyok a kedvenc ételeit is elkészítik.
– Fájdalmas emlékeket hoz a hétvége, december 3-án lesz két éve, hogy édesapja elhunyt. Idén hogyan emlékeznek meg róla?
– Szokásainkhoz híven meglátogatjuk a sírjánál, és mi, a gyermekei a kedvenc dalait fogjuk elénekelni. Ezt követően visszamegyünk a szülői házhoz, oda, ahol ő élt, és az asszonyok elkészítik a kedvenc ételeit. Mivel az évforduló szombatra esik, a fellépések miatt vasárnapra ütemeztük a megemlékezést. Misét tartunk, ide mindenki eljöhet majd, aki szerette. Senkinek nem kötelező, ezért nem hívunk meg senkit, csak jelezzük az időpontot. Sokan szoktunk összejönni ilyen alkalmakkor, mert sajnos nem először vesztettük el a szerettünket.
– Azt szokták mondani, hogy az idő begyógyítja a sebeket. Ön is így érzi?
Rohan az idő, hihetetlen, hogy már két év telt el. Elfogadni soha nem tudjuk, csak annyit tehetünk, hogy megpróbálunk ezzel a veszteséggel együtt élni.
A telefonszámát is őrzöm a telefonomban, képtelen lennék törölni. Mindenki máshogy tudja feldolgozni a gyászt. Mi rendkívül szoros kapcsolatban voltunk édesapámmal. Tudom, hogy elment, de ennek ellenére sem tudom a mai napig elhinni. Nincs olyan nap, vagy óra, hogy ne gondolnék rá. Az öcsém nevében is beszélhetek: erősek vagyunk, mert mindkettőnknek vannak gyerekei, miattuk pedig egy pillanatra sem hagyhatjuk el magunkat.
– Van az ön és az édesapja életében is párhuzam, mindkettőjüket fiatalon érte óriási veszteség.
– Igen, a nagyapám 33 éves volt, amikor itt hagyta a 9 éves gyermekét, ezért nem tudta megtapasztalni, milyen az igazi édesapai szeretet. Az édesanyja volt a mindene, de amikor a nagymamám elhunyt, mindig azt mondta nekem és a testvéremnek: szerettem anyámat, és fáj, hogy elment, de erősnek kell lennem, mert ti itt vagytok nekem. Mi is ezt tesszük.
Visszük azt a hagyományt, amit képviselt, és szeretnénk továbbadni a gyermekeiknek. Éltetjük, mert ő mindig élni fog a szívünkben.
– Megesett már, hogy álmában „találkoztak”?
– Az elmúlt két évben ritkán, talán háromszor álmodtam vele. Viszont nagyon érdekes számomra, mert minden alkalommal hófehér galamb formájában jön el. Igaz dolgot hoz el, olyat, ami meg is történik.
2020. december 3-án, 49 évesen hunyt el Nagy Grófo cigány muzsikus, pontosan egy hónappal azután, hogy megjelentek nála a koronavírus első tünetei. Fiával, Kis Grófoval egyszerre kerültek kórházba a fertőzéssel, mindkettőjüket súlyos tünetekkel kezelték. Bár az orvosok sokáig küzdöttek az életéért, az apa nem élte túl a betegséget. Szerettei el sem búcsúzhattak a kórházban életééért küzdő családfőtől. A temetést a család szerette volna szűk családi körben megtartani, végül úgy döntöttek, az őt övező szeretet és tisztelet okán a nyilvánosságot nem kizárva kísérik az utolsó útjára. 2020. december 19-én, szombaton délelőtt helyezték örök nyugalomra a fiatalon elhunyt Kozák Lászlót.
