Tiszteletlenség a nézővel, kellemetlen helyzetbe került a színpadon Oroszlán Szonja
A tapsra ébredt föl előadás közben Oroszlán Szonja.
2002-től szárnyalt Oroszlán Szonja karrierje. A Valami Amerika, évekig játszott a Vígszínházban, volt a Centrál Színházban, a Madách Színházban és a Játékszínben is, tévés szereplések: zsűrizés, sorozatok.
A színházban és a tévében is voltak mindenféle karakterek, de valahogy a filmben volt ez a „buta szőke” karakter, meg a vígjáték, vígjáték, vígjáték… És egy idő után azt éreztem, hogy unom. Kéne valami más, egy kihívás
– emlékezett vissza Femina Szókimondó című műsorában a színésznő, aki arra eszmélt egy idő után, hogy folyamatosan magát ismétli a szerepekben.
Konkrétan kívülről láttam magam. Mondok egy példát: fiatalon volt, nagyon hamar egyébként, amikor rájöttem és észleltem ezt. (...) Amikor a Dzsungel könyvét játszottam, 220 előadást játszottam belőle a Pesti Színházban… Amikor énekeltem a dalt, azon vettem észre magam, hogy tök máshol jár a fejem. „Jajj, nem vettem meg az izét, meg kell rendelnem...”, és egyszer csak taps volt. Az ébresztett föl, az hozott ki ebből. Lementem a színpadról és azt éreztem: úristen, ez annyira kellemetlen, ezt nem tehetem meg a nézővel. Ez tiszteletlen, meg a deszkával – így szoktam hívni a színpadot. Hát ez egy szent hely
– mesélte Oroszlán Szonja, aki ezen a ponton megállt egy kicsit és átgondolta, milyen újdonságra, kihívásra lenne szüksége.
