"Anyám valóban egy etalon" - Tarján Zsófi családi titkokat árult el (videó)
Tarján Zsófi a Sztárban Sztár második adásának kiesője, ami bizony egy sokak számára érthetetlen nézői döntés eredménye. A Honeybeast énekesnője nem magyarázza a bizonyítványát, csak megy tovább előre. Hernádi Judit lányaként ebben a tekintetben is jó példa áll előtte.
A Bors Kiestél! címmel futó videórovatának vendége hétfő reggel Tarján Zsófi volt, aki két elképesztő átváltozás és hangutánzás után, vasárnap este távozott a TV2 szuperprodukciójából. A Honeybeast énekesnője egyébként nem csalódott és hálával gondol vissza a rövid, de annál tartalmasabb kirándulásra, amit a Sztárban Sztár jelentett számára. Zsófit a mindmegette.hu konyhájában láttuk vendégül, ahol egy reggelivel vártuk.
Bors: Mit gondolsz, miért te lettél a Sztárban sztár második kiesője?
Tarján Zsófi: Próbáltam elméleteket gyártani és számomra a legkézenfekvőbb válasz az, hogy én kezdtem a műsort és talán sok néző, csak később kapcsolódott be. A műsor után a legnagyobb kritikusaimtól kaptam visszajelzést. Zenészektől, anyukámtól, csupa olyan embertől, akik nem köntörfalaznak és ismerik a hibáimat, vagyis, ha hibázom, ők megmondják, de most nem találtak hibát a produkcióban.
Bors: Milyen érzések vannak bennem?
T.ZS.: Azzal a hálával távoztam, amit a műsor iránt mindvégig éreztem. Azzal a pozitív energiával, amit kaptam a stábtól, a sminkesektől és a maszkosoktól és a versenytársaktól.
Barátságokat is kaptam, szóval én ezekkel a gondolatokkal akarok tovább menni.
Bors: Menjünk kicsit vissza az időben. Volt neked egy igen kemény metál korszakod. Ez egyfajta lázadás volt?
T.ZS.: Valójában én voltam az a stílus és a mögötte rejlő lázadás is én voltam. Azt gondolom, hogy ha lázadunk, akkor azt csak őszintén tudjuk megtenni. Tizenkilenc éves voltam, akkor van a lázadás korszaka. Bármi ellen tudtam lázadni. Akkor kellett kiélni egy csomó mindent. Ha nem lázadtam volna, akkor nem tudtam volna leadni a felesleges feszkókat. Amikor pedig tovább kellett lépnem, tovább leptem.
Bors: Érezni benned egy nagyon erős megfelelési kényszert…
T.ZS.: Édesanyámra gondolsz?
Bors: Rá gondoljak?
T:ZS.: Akár, igen… Anyám valóban egy etalon az életemben. Azt szoktam mondani, hogy ő egy nagybetűs sztár. Lehet azt is mondani, hogy teher, ami nehéz, de inkább feladat és a két szó között van különbség. Sokat küzdöttünk egymással, de sosem voltunk rosszban és ez nagyon, nagyon fontos. De amikor egy olyan életszakaszban vagy, amikor nem tudod, hogyan lesz belőled valaki és közben ott van melletted egy személy, aki nagyon a topon van és ott is fog maradni, akkor van egy frusztráció.
Ugyanis fogalmad sincs, hogyan fogsz felnőni hozzá.
Na, ez ellen tök jó a lázadás és tök jó kiüvölteni magadból a feszkót egy metál bandában.
Bors: A Honeybeast-tel sikerült sikerült megalkotnotok néhány szinglihimnuszt. Ezek mennyire fednek téged, mennyire szólnak rólad ezek a dalok?
T.ZS.: Minden dalunkban találok olyan sort, olyan belső tartalmat, amihez tudok kötődni így, vagy úgy.
Bors: Korábban azt nyilatkoztad, hogy az erős nőktől, így tőled is, tartanak a férfiak. Ma már bátrabbak?
T.ZS.: Azóta nagyon sok elismerést kaptam férfiaktól a munkámra és a külsőmre is egyaránt, úgyhogy felbátorodtak.
Én pedig lazultam és ezeket az impulzusokat be tudtam fogadni.
Az, hogy nem mertek közeledni hozzám, azért is volt, mert felhúztam egy falat. Most is van fal, de vannak rések és ki tudok nézni. Ha pedig úgy ítélem meg, akkor be is tudok engedni valakit. Ha csak az előtérbe, akkor oda…
Bors: Merre tovább?
T.Zs.: A Honeybeast-tel folyamatosan készítjük az új dalokat és persze próbálunk. Dolgozunk, a műsor alatt is dolgoztunk és továbbra is dolgozni fogunk. Az élet nem áll meg, még akkor sem, ha most egy kicsit gondolkodunk a miérteken a Sztárban Sztárral kapcsolatban.
