Nincs ember ezen a sártekén, aki ne ismerné fel ezer közül is, Zalatnay Cini érces hangját. Pedig ez a hang nem vele született… De honnan is ered ez a tehetség? Nem gondoltuk volna, hogy egy orvos "tehet" mindenről.
Tagadhatatlan, hogy a 75 éves Zalatnay Cini a második virágkorát éli. A YouTube-on, az újragondolt Várlak még című örökbecsű dala DR BRS-sel tarol a fiatalok körében. Alig néhány hónap alatt közel 3 millió megtekintést ért el. De, mi a titka az érces hangú énekesnőnek? Erről beszélt a Borsnak.
Cini, igen korán, szinte még óvodásként be lett oltva a zene szeretetével. De nem ám táncdalok dübörögtek a Zacher család otthonában, hiszen Cini szülei igazi operarajongók voltak. Bérletesként, a kis Saroltát is rendszeresen elvitték az előadásokra és a kislány hamar meg is tanulta az ott hallott áriákat.
– A mai napig emlékszem az ismertebb operaáriákra, hiszen rengeteget jártunk az Operaházba. Persze a nehezebben emészthető művek alatt el-elszunyókáltam, de voltak darabok, amelyekben imádtam a nagyívű áriákat.
Ragadt rám a muzsika és otthon el is énekeltem őket a szüleimnek.
Igazi kis mezzoszoprán voltam – mesélte lapunknak az énekesnő, aki egészen hatéves koráig szentül hitte, hogy felnőttként a világot járja majd, mint operaénekes. Ezt a vágyát végül egy mandulaműtét hiúsította meg.
– Hatéves voltam, amikor egy mandulagyulladás miatt bekerültem a kórházba. Meg kellett műteni, vagyis kivették a mandulámat. Ez a műtét azonban nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Egy csonk bennmaradt, ami miatt egyébként harminchárom éves koromban újból meg kellett operálni. Viszont az első beavatkozás után végérvényesen megváltozott a hangom. Az operaáriák már nem mentek… Tulajdonképpen egyfajta műhiba történt, ami miatt elveszítettem az addigi hangomat, de kaptam helyette egy másikat – idézte fel a történetet Zalatnay Cini.
Persze azzal, hogy a hangja végérvényesen megváltozott és megkapta azt a jól ismert karcosságát, amit ma mindenki ismer, nem változott meg Cini zene iránti rajongása, sőt a szülei sem gondolták úgy, hogy fel kellene hagynia a klasszikus zenei képzéssel.
– Édesapám és édesanyám egy darabig még hittek abban, hogy visszatérhet még a korábbi hangszínem és addig is, amíg erre vártunk, beírattak a házunkban lakó zongoratanárnőhöz, vagyis maradtam a klasszikus vonalon – magyarázta az énekesnő, aki ezekben az években hallott először beat zenét, ami egy életre megpecsételte a sorsát.
– Lelkesen jártam a zongoraórákra, de akkoriban kezdtem el hallgatni a Szabad Európa Rádiót és olyan zenék kúsztak be így az életembe, amilyeneknek a létezését korábban még csak elképzelni sem tudtam. Nyugaton akkor már javában zajlott a beat és a rock forradalma és én órákon át figyeltem ezeket a merőben új, de szívdobogtató ritmusokat.
A szüleim számára hamar világossá vált, hogy mindenki jobban jár, ha hagynak engem ebbe az irányba menni, így végül a zongora elmaradt és…
– emlékezett vissza az énekesnő, akinek képességeit az egész ország megismerte az 1966-os Táncdalfesztiválon, ahol a Hol jár az eszem? című dallal második helyezett lett. A többi pedig már történelem.
Zalatnay Sarolta egy angol újságírótól tudta meg, hogy Helsinkiben egy stúdióban digitalizálták az itthon 1973-ban megjelent Hadd mondjam el című albumát és hamarosan ki is adják 500 bakelit és 500 CD lemez formájában. – Néhány napja megkeresett egy pasi, aki a Budapest Business Journal újságírója és elküldte nekem az általa írt cikket, amiből kiderült számomra, hogy Finnországban újra megjelentetik a 73-as lemezemet. Ráadásul nagyon kis kompakt cikket kerekített hozzá a srác és arra kért, hogy adjak neki egy interjút is, valamikor a közeljövőben – mesélte büszkén az énekesnő.