A gyönyörű műsorvezető szívéért rengeteg férfi küzdött: nem volt könnyű dolguk, ha megpróbálták elköteleződésre bírni a szabadságát és függetlenségét féltve őrző Barbarát. Aztán megérkezett az életébe az a férfi, akivel nem volt kérdés, hogy együtt szeretnék leélni az életüket.
Filmbe illő történet, ahogy Párizs egyik metróállomásán a műsorvezető megismerte francia szerelmét, akivel szinte rögtön érezték, hogy Isten is egymásnak teremtette őket. Ez nem is kérdés, hiszen Barbi szinte ragyog minden szónál, amikor a párjáról mesél.
– A szerelmem nagyon határozott, magával ragadó és érzelemmel teli férfi, akinek sikerült kihoznia belőlem a legromantikusabb énemet. Nap mint nap sokat tesz azért, hogy a szemem még jobban csillogjon, hogy felszabadultan kacagjak, és ez természetesen kölcsönösen igaz.
Számára az első pillanattól egyértelmű és egyben vonzó volt, hogy a saját utamat járom, hogy rengeteget dolgozom, és sikeres vagyok a hivatásomban, amiért rajongok.
Sok közös vonás van bennünk, például az, hogy mindketten családcentrikusak vagyunk – mesélte Barbi a hot! magazinnak.
Úgy tartja a mondás, hogy a jó dolgokra várni kell. Azonban ezt csak akkor érzi át igazán az ember, ha valóban megtapasztalja. Erre a műsorvezető és a férje szerelme tökéletes példa.
Szinte az első pillanattól kezdve egyértelmű volt az egymás mellett való elköteleződés. Néhány hét elteltével már azt is tudtuk, hogy nem lehet más utunk, mint a házasság, mert mi egymásnak lettünk teremtve, és egymást választjuk erre az életre.
Pedig korábban egyikünk sem akart házasodni, mindketten szinte menekültünk a komoly elköteleződés elől. Úgy érezzük, kompromisszum lett volna bárki mással összekötni az életünket. Mindketten kivártuk a hozzánk illő társat, nem siettettünk semmit, de tudtuk, hogy mit szeretnénk, és meg is teremtettük. Ezért a türelemért végtelenül hálásak vagyunk a sorsnak.
Barbi arra is kitért, hogyan viszonyult a családjuk a párkapcsolatukhoz.
– A környezetünkben mindenkinek egyértelmű volt, hogy komoly az, ami köztünk bontakozik, ugyanis a párom rajtam kívül még senkit nem mutatott be a családjának, de a barátainak sem igazán. Ez szintén közös bennünk, ugyanis én összesen két férfit vittem haza a szüleimhez. A családom mindig is nagyon elfogadó volt, de sosem nyugtázták elégedettséggel a választásaimat. iszont nem is gyötörtek azzal, hogy nem lenne baj, ha végre megtalálnám a társamat. Elfogadták, hogy szabad madár vagyok, alkotni akarok, sikerre vágyom, karriert építeni, otthont teremteni, vállalkozást létrehozni, letenni valamit az asztalra. Tudták, hogy ha elérem, majd megengedem magamnak, hogy a magánéletemre is fókuszáljak.
Olyan társat kívántak mellettem látni, aki tudja, hogyan tegyen boldoggá, aki erős, aki imád, és aki büszke a sikereimre; nem olyat, aki versenyezni akar vagy megváltoztatni.
A szerelmem első látogatásánál rögtön látták, hogy egészen másként csillog a szemem, amikor megfogja a kezemet, megsimogatja az arcomat. Érezték, hogy mellette bátran lehetek akár gyenge is, és maximálisan bízhatok benne. Hatalmas örömmel fogadták, amikor bejelentettük, hogy összeházasodunk – tudtuk meg az ifjú feleségtől.
Tehát Barbi életébe most érkezett meg az az ember, akivel készen állt az elköteleződésre, így egyértelmű volt, hogy a kettejük között lévő szövetséget hivatalossá is tegyék.
Már voltam menyasszony, és szerveztem pillanatok alatt nagy esküvőt, amit borzalmas volt lemondani, amikor rájöttem, hogy mégsem állok készen. Ezúttal, ha rajtam múlt volna, elbújunk egy kicsi szigeten, és ott esküszünk meg.
Végül nem ez történt, ugyanis mindketten családcentrikusak vagyunk, és a párom fogalmazta meg, hogy ebből a mi hatalmas boldogságunkból nem hagyhatjuk ki a szeretteinket. Ezzel pedig teljes mértékben egyetértettem. Amikor közösen gondolkodtunk a mi nagy napunkról, felmerült az a probléma, hogy mindkettőnk családjában vannak idősebb szeretteink, akiket nem szívesen ültetnénk repülőre. Ezért úgy döntöttünk, hogy lépünk egy merészet, és három esküvőt tartunk. Először a szerelemvárosunkban, Párizsban esküdtünk meg március harmadikán, és még két esküvő áll előttünk. Az egyiket Magyarországon, a másikat pedig Luberonban, Provence mellett tartjuk majd, hogy mindenki jelen tudjon lenni, aki közel áll hozzánk. Mindegyik helyszínnél fontos volt, hogy legyen hozzá érzelmi kötődésünk is.
A párizsi esküvő szinte minden részlete meglepetés volt Orosz Barbi számára, hiszen az egészet a párja szervezte.
– Az esküvőnkre Benes Anita tervezte a gyönyörű csipkeruhámat. Tökéletesen érezte, hogy mi állítja el a szerelmem lélegzetét, amikor megpillant. Vecsei Zsófi különleges fejdíszt álmodott nekem, Cagi barátnőm pedig egy szépséges düseszkabáttal lepett meg. A elefántcsontszínű rózsacsokrot a kedvesemmel választottuk, így legalább gondolatban velünk lehetett Rose, a kiscicánk. Nagyon bátran vállaljuk az érzékenységünket, és mindenhez érzelmeket kötünk. Így Párizs legpatinásabb városházáján házasodtunk össze, közel a megismerkedésünk helyszínéhez. Mindent úgy szervezett a párom, hogy még az étterem is az első találkozásunk színhelyének egy kilométeres sugarában legyen. Érdekesség, hogy nagyjából hat éve nem volt Párizsban magyar–francia esküvő. A szertartás gyönyörű volt, és a szerelmem is beszédet mondott, amin mindenki sírt. Az eskütétel igazán romantikusra sikerült, ugyanis három nyelven mondtuk ki az igent: franciául, magyarul és angolul. A szertartást követően a mi fantasztikus francia rocksztár fotósunk készített néhány felvételt rólunk a tavaszi napsütésben, majd egy hangulatos étteremben folytattuk az ünneplést, ahol kardhalból, a tenger gyümölcseiből és francia desszertekből állt a menü, amihez csodás pezsgőket kortyoltunk. Az esküvő után megleptem a férjemet egy romantikus utazással Bruges-be, ami feledhetetlenre sikerült. Azonban a párom határozottan kijelentette, hogy ez még nem számít nászútnak, mivel az az ő meglepetése lesz.
A TV2 Mokka című műsorának háziasszonya arra is kitért, hogy milyen érzés újdonsült feleségnek lenni.
– Még nem telt el sok idő a mi nagy napunk óta, de már most úgy érzem, hogy számtalan dolgot megváltoztatott bennem a házasság. Megérkeztem, felnőttem, készen állok rá, hogy az én csodálatos férjemmel, társammal, szerelmemmel éljem a közös életünket.
Azt gondolom, hogy olyan erős szövetség köttetett köztünk, ami elválaszthatatlanná tesz minket és örökre szól. Nehéz megmagyarázni ezt az érzést, de azt tudom, hogy sokkal komolyabban tekintek az életünkre és a közös jövőnkre, mint eddig bármire a világon.