Zalatnay Cini: El a kezekkel Tóth Anditól!
A fiatal énekesnő váratlan bejelentéséről mindenkinek van véleménye és persze mindenki jobban tudja, mit is kéne tennie. Pedig ebben a kérdésben egyedül Tóth Andinak van joga dönteni.
A zene sosem lehet kötelező, és sosem válhat elvárássá, még akkor sem, ha az, aki „elköveti” erre született. Tóth Andi hozott egy döntést a jövőjéről, a karrierjéről és ezt akkor is tiszteletben kell tartatni, ha sokak szerint ez a döntés rossz, vagy legalábbis nem megfelelő. Ezt mondja Zalatnay Sarolta, aki annak idején a saját bőrén tapasztalta meg, mi történhet, ha más mondja meg, mi a helyes, mi a követendő és nem engedik, hogy egy tehetséges ember a saját életének az ura legyen.
Más generáció, de hasonló út...
Cini alig volt 20 éves, amikor nála is beütött az a fajta érzelmi válság, ami most Tóth Andival mondatja azt, nem akar többé énekelni. Hogy lehet-e párhuzamot vonni a tiniként szexszimbólummá vált Zalatnay és a most 24 éves énekesnő között, az nem is kérdés. Cini 16 éves volt, amikor egy középiskolai fellépésén felfedezte őt Komár László, míg Andi 15 évesen tűnt fel az X-Faktorban. Ezután mindkettejük számára hirtelen jött a felnőtté válás, hiszen egymást érték a fellépéseik. Zalatnay alig négy év után érezte, hogy elkezdett kiégni. Éppen akkor, amikor első kelet-európai énekesnőként szerződést kapott Angliában, ahol Sarolta Red néven kezdhetett el karriert építeni. Talán éppen az akkoriban rajta elhatalmasodó nihil érzés tehet arról, hogy végül hazatért… Tóth Andi persze jóval hosszabban feszítette azt a bizonyos húrt, hiszen majd 9 éven át rendelte alá magát énekesnői karrierjének, de a lényeg végül is ugyan az. Elég volt…
„Hagyni kell szállni...”
Cini éppen ezért üzeni mindenkinek: el a kezekkel Tóth Anditól! Hagyják, hogy átmenjen azokon a lelki stációkon, melyeken át kell mennie. A most 75 éves énekesnőnek ugyanis nem hagyták, és bizony nagy árat fizetett azért, mert hagyta magát.
- Tóth Andi korunk egyik legjobb fiatal énekesnője és ez nem az én véleményem, hanem egy makacs tény. Arról nem beszélve, hogy amolyan polihisztor is, hiszen ha utánzós műsorba hívják, akkor a döntőig jut, ha táncos műsorba vállal szerepet, akkor azt úgy nyeri meg, hogy az ember azt sem hiszi el, hogy nem a bölcsőben kezdett táncolni és persze színészként is helytáll.
Egy ilyen multitalentumot hagyni kell szállni, mert ha valaki megvágja a ”tollait”, zuhanni kezd és elveszíti a hitét önmagában
- kezdte a Borsnak Cini. - Én ilyen módon nem hasonlítom magam hozzá, hiszen nem nyertem sem táncversenyt, és nem utánoztam le mindenféle hazai és világsztárt úgy ahogyan ő, de azt tudom, mihez vezethet, ha nem érzi jól magát a bőrében és nem érzi, hogy a helyén lenne zeneileg. Nem hiszi, hogy értékes abban, ami a hívatása- mondta Zalatnay Sarolta, aki annak idején szó szerint menekült az itthoni siker és figyelem elől.
„Elintézték azzal, hogy hisztizek...”
- Az én karrierem akkor indult el robbanásszerűen, amikor 1967-ben a Nem várok holnapig című dallal megnyertem a Táncdalfesztivált. Azt az őrületet még ma is nehezen fogom fel, pedig majd hat évtized telt el azóta. Hirtelen mindenki akart tőlem valamit, mindenki valamilyenné akart formálni és közben elfelejtették megkérdezni, hogy én mit akarok.
Pillanatok alatt azt éreztem, hogy csapdában vagyok és súlyos pánikbeteg lettem.
Persze a környezetem elintézte annyival, hogy hisztizek, mivel akkoriban a pánikbetegséget még nem ismerték- magyarázta az énekesnő, aki ezen a ponton maga is eldöntötte, nem kér az őt körülvevő őrületből és abból, hogy olyan legyen, amilyen ő nem szeretne lenni.
- Én is kimondtam azt, amit most Andi, vagyis, hogy nem akarok többet énekelni. És persze jöttek is sorba a szakma akkori nagyjai, akik mind győzködtek, hogy nekem márpedig a kijelölt úton kell járnom. Szinte megbolondultam a nyomás alatt és ezért is jött jól, hogy a Táncdalfesztivál egyik zsűritagja ajánlott egy londoni szerződést. Ott ismeretlenként végre magamra tudtam találni. Éreztem, hogy bár irányítanak, mégis figyelnek arra, hogy én ki vagyok és mit akarok mutatni magamból. Tóth Andinak is jár a lehetőség, hogy levegőhöz jusson és ha ennek az az ára, hogy nem énekel, akkor ez az ára. Ezt az árat ő fizeti és nem más és csak ő döntheti el, hogy megéri-e. Szóval el a kezekkel Tóth Anditól!- jelentette ki határozottan Zalatnai Sarolta, aki hozzátette Andi számára is van visszaút a zenéhez.
- Az a szenvedély amivel Andi karriere is elindult visszakapható, még ha most elveszettnek érzi is. Tapasztalatból mondom, hogy ha ír vagy kap egy-két olyan dalt, ami valóban őt tükrözi, újra érezni fogja a hívást. Nálam ezt az LGT-vel készített dupla albumom és az 1971-es Fák, virágok, fények című dal hozta vissza - zárta mondandóját az énekesnő.
